Pilisborosjenő egykor gyér forgalmú kistelepülés volt. Mára, szinte észrevehetetlen a különbség Budapest óbudai része felől hazafelé haladva a különbség a városi és vidéki forgalom között. Egyre nagyobb a népsűrűség, egyre több szabad terület épül be s ezzel együtt az autó-, és gyalogos (!) forgalom gyors növekedése is tapasztalható. Sajnos nyomát sem látni új közlekedési fejlesztéseknek.
A népesedés növekedését csak lassú ütemben követi falu infrastruktúrájának fejlesztése, útjainak, járdáinak megújítása. Vannak ma is fejlesztések, melyek lekötik ugyan az önkormányzat erőforrásait, de érdemi változást nem hoznak fenti témában. Átépítik például a régi iskolát faluházzá, ugyanabban az épületben pedig Waldorf iskola fog működni…. Feljebb a Fő úton a játszótér mellett lesz egy, állítólag az MLSZ által finanszírozott, de önkormányzati önrész köteles sportpálya. Az MLSZ ezért cserébe rendezvényeket szervezhet majd a pályán.
Lesz nemsokára Bölcsődénk. Lekerült a napirendről az az elképzelés, mely szerint a belső faluban építették volna fel a pályázatban szereplő új óvoda melletti terület helyett! A tervet azért áttervezik…
A Fő út és Budai út vonalán így több intézmény kerül üzembe a közel (?) jövőben. Ezek plusz forgalmat generálnak majd falunkban, főleg a faluközpontban. Arról nem is beszélve, hogy a Pöttöm ABC, a lenti óvoda, a Művelődési ház-Polgármesteri Hivatal (ebben sorrendben!), az Egészségház, a Coop ABC, és a Kevélyhegyi Söröző eddig is komoly forgalmat indukált a falu központjában.
Ezeken az utakon és az ezekbe csatlakozó utcákban eddig sem volt biztonságos gyalog közlekedni, pláne a buszfordulótól a Játszótér felé és a Templom utcához közeli részen. A fentebb sorolt fejlesztésekkel inkább növekedni fog itt a forgalom.
A Külső teleülésrész forgalmi gondjai egy külön tanulmányt érdemelnek ebben e témában…
Talán még nem késő! Most kellene a megfelelő forgalomszabályozó lépéseket meghozni, még mielőtt egy nagyobb baj, baleset kényszeríti ki azt.
Nem akarunk ötleteket adni! Vannak szakemberek, akik egy komolyabb helyszíni szemle után tanácsot tudnak adni, esetleg megtervezik falunk új közlekedési rendjét. Az egyes utcákra külön vonatkozó, az út, utca adottságaihoz igazított sebességszabályozás, a járdán való parkolás tiltása, fekvőrendőrök kiépítése a notórius gyorshajtók lelassítására, a falu két bejáratánál lassító szigetek elhelyezése talán nem kerül olyan sokba. Az Átkötő útnak is lehet (…tett volna?) szerepe a falu forgalmának szabályozásában.
Elértünk ahhoz a ponthoz, amikor már nem lehet biztonságosan átkelni, közlekedni, sem gyalog, sem autóval (külső településrészen a 10-es úton való átkelés ténylegesen életveszélyes. Még két zebra hiányzik! A meglévő, ki tudja hány életet mentett már meg!?) Vegyék észre az illetékesek, hogy sokkal többen élünk már itt, mint egykor, amikor a jelenlegi szabályozás még megfelelő volt! Némely testület már tett kísérleteket a forgalom szabályozására. Csak célforgalommal, engedéllyel való behajtást rendeltek el például több utcában. Sebesség korlátozó, figyelemfelhívó táblát helyeztek el, lassító csíkokat festettek fel az iskolánál, stb..
Sajnos sokan nem veszik figyelembe ezeket és a régebb óta elhelyezett táblákat! Gyorsan, s ezzel veszélyesebben hajtanak, mint lehetne, s ezzel relatív gyorshajtást követnek el. Mindenki rohan. Sok olyan utca van, ahol az út közepén kell közlekedni gyalog, mert a járdán autók parkolnak! Szükséges lenne védeni a gyalogosokat, de az autóval közlekedőket is faluban. Közös érdekünk, hogy óvjuk az itt lakók testi épségét, de a mi biztonságunk mellett az idelátogatók, kirándulók védelme is fontos!
Kérjük az önkormányzatot, hogy tegye meg a szükséges lépések falunk új, a népesség növekedésének megfelelő forgalomszabályozására.
Sokszor köszöntöttem ezzel a vicces szólással Tibi bácsit. Nevetett is rajta! Persze, jól ismerte azt a filmet, amelynek ez volt a címe. Komlós Tibor, egykori pilisborosjenői tűzoltóparancsnok ma már odaátról mosolyog ránk. Tegnap, 2020. május 30-án elhunyt. Jó ember volt! Isten nyugosztalja!
Emlékezzünk rá most egy 2017. április 8-án készült interjúval, melyen Heves László az ÖTE elnöke is jelen volt.
Komlós Tibor- A háború után, 45-ben nem jöttek haza a frontról az itteni tűzoltók. Sokan elestek. Kevesen maradtunk itthon férfiak. Nem volt, aki használni tudta a tűzoltó eszközöket. Volt ugyan egy két lelkes ember, aki próbálkozott. Néha, hétvégén én is néztem Őket, ahogy gyakoroltak, de nem nagyon ment nekik. Aztán 1945 végén volt egy tűzeset a faluban. Nem nagy, csak egy boglya égett. Szaladtak oltani. Nagy baj volt mert nem jött víz a tartályból, mivel nem tudták, hogyan kell kinyitni. Szóltak nekem, hogy gyere Te mindig itt voltál, segíts! Nagy nehezen sikerült eloltanunk a tüzet. Ezután a taglétszám bővítéséért elindult a “toborzás”. Ekkor szóltak nekem is, hogy álljak közéjük, legyek én is tűzoltó. Hát így kezdődött.
Nem sokkal ezután jött a kitelepítés. Sok tagunkat kitelepítették. Szinte újra kellett kezdeni az egészet.
’47-ben jött egy levél Szentendréről, hogy az önkéntes tűzoltóknak indítanak egy képzést. Ott sokat tanultam a tűzoltásról. Volt egy régi Csepel autójuk. Azon gyakoroltunk. Azt sem tudtuk, hogy mi az a “hérólabda”. Ezt is megtanították nekünk. Mutatták a tömlőtekerés mikéntjét is.
Ekkor már voltunk egy páran. Ezek közül egyik sem él már. Metzler Bernáth, Geyer Rudi, Koller Sanyi is tagjai voltak az akkori csapatnak. Sokat gyakoroltunk. Ennek meg lett a gyümölcse, mikor ’48-ban először mentünk versenyre, Pomázra. Elsők lehettünk volna, ha egy ürömi lakos, aki megyei elöljáró volt nem vétózta volna meg ezt azzal az indokkal, hogy nem szereltünk sugárcsövet a csőre ! Hiába mondtuk, hogy nincs sugárcsövünk! Persze, ez csak kifogás volt, de nem nyerhettük meg a versenyt. Hazafelé folyik a víz! Van egy ilyen mondás!
Utána minden évben voltunk már versenyen. Ott mindenféle feladatot, próbát kellett kiállni. Egyre többen csatlakoztak hozzánk, sok lelkes fiatal. Tetszett nekik az, amit csináltunk. Egyik barát hozta a másikat közénk. A végén már nem heten, hanem tízen, tizenketten voltunk. Az 50-es évektől már két csapattal tudtunk indulni a tűzoltóversenyeken. Sok család, a Dürr, a Dömény, a Baráti is részt vett a munkánkban. Egyre csak fejlesztettük magunkat. Kaptunk mindenféle könyvet, amit Etuska néni sokszorosított nekünk, hogy mindenkinek jusson. Elméleti kérdésekben is jók voltunk. A korpontok is jók voltak. Elég sok versenyre mentünk.
Aztán jött a közösködés, a közös tűzoltóság ürömi ötlete. Erre, az első versenyünk tapasztalatai alapján nemet mondtam. Jeleztem, hogy vagy borosjenői lesz a tűzoltóság, vagy nem lesz! Lehet külön ürömi tűzoltóság, de közös nem lesz! – mondtam. Közös lónak turos a háta!
Windisch L. – Ürömben azóta sincs tűzoltóság?
Komlós Tibor a 2018. március 14-i ünnepi megemlékezésen Heves Lászlóval koszorúzott
Heves L. – Nincs, de a zászlójuk az megvan. Itt van a Tűzoltószertárban már hosszú évek óta…
Komlós T.- Aztán végül is külön maradtunk. A Te apád is tag volt Heves Laci. ( elnökként. a szerk.)
Nagyon sok verseny nyertünk. Elterjesztették, hogy csalunk. Persze nem csaltunk, hanem nagyon sokat gyakoroltunk. Többet, mint mások. Tanítottam az újakat, mutattam a fogásokat, hogy hogyan kell ezt-azt csinálni. Mindig jöttek újak, akiket csábított ez a nagy csapatszellem, a versenyek, a kihívások.
WL- Volt valamiféle képzés?
Minden hónapban mentünk továbbképzésre. Magam is háromszor voltam parancsnoki továbbképzésen. A legtöbbet Vácon voltunk. Két hétig tartott. Ott ebédeltünk a váci börtönben. Úgyhogy “voltam” börtönben! Persze a kapott ismereteket tovább kellett adnunk a “gyerekeknek”.
Sokat foglalkoztam velük! Szerettem tanítani őket. Minden évben mentünk együtt kirándulni. A Busznál dolgoztam már és kértem autóbuszt. Ezért keveset kellett fizetnünk. Azzal utaztunk ide-oda.
Amit versenyen nyertünk pénzjutalmat, azt ilyen kirándulásokra költöttük el. Mentünk Balatonra, máshová. Jöttek egész családok is.
Később fentről jött: legyen Ifjúgárda csapat is! Ezután már volt úttörő, ifjúgárda és két felnőtt csapatunk. Négy csapatunk volt. Az egyik versenyen -Pátyon- ki volt írva, hogy, aki a legjobban szereplő község kap egy ZSUK tűzoltó kocsit. Mind a négy csapatom első lett!
WL: – Mikor kapták az első igazi kocsit?
Komlós T- Az évszámokkal vagyok bajban!
Heves L- Ez a ZSUK, olyan 70-72 tájékán…
Komlós T- Inkább 77-ben nyertük meg.
Heves L. – a ZSUK előtt nem volt kocsi, ugye?
Komlós T- Semmi. Csak a kézi oltó kocsi.
Na, akkor már közös község volt. Ürömöt és Pilisborosjenőt egyesítették. Akkor vettünk éppen egyenruhát magunknak. Tizennégy ruhát. Hetet ide, hetet oda. Akkor nem tudtam kosztani őket. Ott hagytam a közös szertárban, ami ott volt a két falu között, ahol most az Omnimvest épülete áll. Reggel mentem a ruhákért. Nem voltak sehol! Talán csak három maradt.
WL- Ellopták?
Komlós T- Nem! Az Ürömiek vitték el! Jól össze is vesztem velük!
Még jó, hogy a ZSUK kocsit mi kaptuk!
Volt Pesten egy parancsnok. Kertésznek hívták. Éppen dolgoztam. A buszhoz jött oda. Tibi – mondta, megkaptátok a kocsit! Mikor tudtok érte jönni? Már küldtünk papírt, értesítést róla. Nem kaptunk semmit! – mondtam. Hogyhogy?- kérdezte- már régen kiküldtük nektek! Már az Ürömiek megszervezték, hogy mennek a mi kocsinkért. Átmentem Ürömre. Mondtam nekik: borosjenő nyerte a kocsit, nem Ti! Tessék odaadni! Így nem sikerült nekik kijátszaniuk minket. Ekkor nem volt borosjenőn szertárunk. Ezért nem tudtam odavinni a kocsit. Ekkor kénytelenek voltunk Ürömre vinni, de mikor megépült a közös szertár, akkor ott helyeztük el. Mikor épült a közös szertár megbeszéltük az Ürömiekkel, hogy az alap egyik felét mi, a másikat ők ássák ki. Nekik könnyű volt, mert az ürömi kőfaragó vállalatnál dolgoztak, tudtak markolót szerezni, mi meg kénytelenek voltunk kézzel kiásni a ránk jutó területet. Ők ittak a Üröm pénzéből mi meg az enyémből… Annyit vvoltam a tűzoltókkal ez idő tájt, hogy az asszony mondta, hogy miért nem költözök oda!
Sajnos mindig problémám volt az akkori Ürömiekkel! Egyszer voltunk egy versenyen Nagykőrösön. Volt egy pár csapatunk. Egy iskola, egy közös ürömi – borosjenői közös, és mégy egy ürömi fiatal csapat indult a versenyen. De én tanítottam mindegyik csapatot! A díjkiosztó ünnepség előtt be kellett menni az irodába, mivel mind a három csapat egyformán szerepelt. Mivel a felnőtt csapat éppen akkor versenyzett, megkértem az ürömi kollégámat, hogy intézze a dolgot. Mikor kijött mondta, hogy Kusnyár lerendezte: Üröm az első Borosjenő a második. Eltéptem az oklevelet… Legalább annyi becsület lett volna bennük, hogy a közös csapatot hozták volna ki győztesnek! Persze a gyerekek is zúgolódtak! Aztán végül is három első helyet adtak ki! Sose felejtem el! Azt itt nyert pénzdíjból is kirándulni mentünk.
Egyszer Körösre mentünk. Ez megyei verseny volt. De jött a levél, hogy egy héttel előrébb hozták a versenyt. Az Ürömiek nem szóltak… Hétfőn tudtuk meg, hogy lezajlott a verseny. Kiderült, hogy Kusnyár vette át az értesítőt. Tudták, hogy megint elsők lettünk volna. Azért játszottak ki minket, hogy egyszer ők is nyerhessenek. Szóval ilyenek is történtek akkoriban.
Kérdés WL: – Tibi Bácsi! Mikor szűntek meg ezek a rossz értelembe vett rivalizálások?
Ezek csak akkor szűntek meg, amikor a két falu szétment.
WL. – utána nem nagyon forszírozták ők egy önálló tűzoltó egyesület létrehozását! Ugye?
Nem hát! De a kocsit, amit mi nyertünk azért el akarták adni! Beszóltam telefonon a tanácsra. elmondtam, hogy csak tűzoltóság kaphatja a kocsit és az is mi, borosjenőiek leszünk, mert mi nyertük!
WL- és ekkor került oda a szertár a Művelődési Ház mellé?
Komlós T- Nem, a legelső szertárunk a buszvégállomásnál volt. A második volt a Művelődési Háznál.
Még egy adalék az ürömi kapcsolathoz: a kézi fecskendőnket sikerült eladniuk… Láttam valakinél a kerekeit. Mondták, hogy a Kusnyártól vették.
WL: Persze, azért Tibi Bácsiék Ürömben is oltották a tüzet?!
Persze voltak ott is tűzesetek! Ilyenkor félre tettük a sértéseket…
A szétváláskor Üröm akart mindent vinni! Kérdezték, hogy miért zavar ez Téged, mikor Ürömben laksz. Akkor- családi okból – már egy ideje Ürömben laktam. A szívem borosjenői és ott is marad! – mondtam. Soha nem leszek ürömi! Most is Pilisborosjenőn vagyok állandóra bejelentve.
Na, elég sok bajom volt az akkori közösködéssel… Mikor szétmentünk még a saját zászlójukkal sem foglalkoztak. Volt ott még egy fecskendő a régi szertárban. Felvittük borosjenőre.
Egyszer csak megkaptuk az önkormányzattól azt a raktárt, ott a Művelődési Háznál. Ki kellett törni egy ajtót, hogy be tudjak állni a kocsival.
Ez időben voltunk egy gödöllői versenyen, ahol mondták, hogy van egy felújított TÜ-1-es kocsijuk. Nem tudják hová tenni, mert nincs garázsuk. Kérdezték, hogy nem akarunk-e cserélni? Megnéztem. Elég jó állapotban volt. Buszos lévén ismertem a motorjának a trükkjeit, ezért sikerült beindítanom. Mondtam, hogy elvisszük. Otthagytuk a Zsukot cserébe a Csepelért. Elég sokáig volt ez akkor nálunk. Volt még egy régi mozdony fecskendőnk. Elég rossz állapotban volt. Jöttek egyszer az osztrák kollégák. A parancsnok meglátta és kérte, hogy adjuk neki. Odaadom, csak add nekem azt a kocsit cserébe, amit a múltkori látogatáson láttam nálatok!- mondtam. Mondta, hogy hozd ki és odaadom azt a kocsit! Ez szombaton volt. Utánfutóra raktuk rá. Minden darabja meg volt. Hétfőn kivittük a pumpát hozzájuk. Addigra minden papírt elintéztek az osztrákok . Az ottani főtéren kipróbáltuk. Itt történt egy érdekes esemény. Egy útszűkülethez értünk, ahol nem lassítottam, mivel tudtam, hogy elférek a szemből jövő autóval együtt, de az azt vezető sofőr nem volt ilyen rutinos s nagyon megijedt, hogy baj lesz. Persze nem történt semmi baj! Hazahoztuk a csere kocsit St. Lambrechből.
WL.: az a kapcsolat még ma is meg van!
Komlós T- Persze!
WL. Meg van még ma is az a kocsi? Az a régi csőrős az! Ugye?
Heves: Igen!
Komlós T- később hallottam, hogy a St Fillipiniek is “szabadulnának” egy kocsitól. Ha jól emlékszem 10 ezer schillingért akartak megválni tőle. Ez jelképes ár volt! Kifizettük és elhoztuk azt a kocsit is.
Volt egy másik kapcsolatunk is Frankfurt am Main-ban, ez Berlinhez közel van. Kérdeztük őket, hogy nincs e fölösleges kocsijuk. Milyen kéne?- kérdezték, Hát olyan kisebb, személy. Volt egy Opeljük! Azt mondtam, ha lehozzátok St. Lambrechtbe átvesszük! Lehozták! Az fele út, meg úgyis mentünk vendégségbe oda, úgyhogy onnan hoztuk haza az Opelt. Sajnos hazafelé leszakadt az egyik dugattyúja. aA határig elhozták a kinti kollégák, utána mi hazahúztuk. Itthon beszéltem Debreceni Gyulával, aki értett ezekhez a dolgokhoz. Szétszedtük darabokra, bevittük a motort a Hévizi úti motor szervizbe, ahol nagyon szépen, szakszerűen megjavították. 200 ezer forint volt a motor javítása Ekkor jött az ötlet, hogy egy másik kocsit adjunk el. Pont ennyiért sikerült megválnunk tőle Nagykovácsiban. Most is meg van nekik. A másik Opelt Mezőfalváról vették meg. Azt mondták, hogy nagyon jól ment és akkor is meg volt nekik. Régebben azzal voltunk kint temetésen is Ausztriában.
A TÜ-1-est Pilicsabának adtuk el. Abból tettük alkalmassá az új, a Művelődési Ház melletti szertárt alkalmassá a nagyobb kocsik befogadására.
Nagyon sokat harcoltam a tűzoltóságért! Lelkem benne volt!
WL:- Hát igen! Egy élet munkája! Végül is hány évig csinálta Tibi Bácsi?
Komlós T- Nem sokáig, csak hatvan évig! Hivatalosan 46-tól lettem vezető. Még nem voltam parancsnok. Egy hivatásos tűzoltót neveztek ki parancsnoknak. Ez akkor előírás volt. Kovácsnak Sándornak hívták.
Egyszer kórházban voltam, vagy mi és nem mentek gyakorolni a gyerekek. Kérdeztem, hogy miért? Merthogy 10 forintot kell fizetni az ebédért! Ki mondta ezt nektek?- kérdeztem. Hát a Kovács Sanyi Bácsi! Hát a pipától nem láttam! Nagyon mérges lettem! Hátha kapunk ebédet, akkor miért kellene fizetni érte? Szó szót követett, a lényeg: ezért leváltották a Sanyit! Ekkor kérdezték, hogy elvállalom-e? Mondtam, hogy úgyis én csinálok mindent, hát elvállalom!
WL- és azóta is, egészen 2006-ig! Akkor lett a Kucsera László?
Heves L- Nem, a Kucsera az elnök volt!
WL- Ja? Akkor lett az unokája a kis Komlós Tibi a parancsnok, ugye?
Komlós T- Igen!
Szép volt ez a hivatás, bár sok lemondással járt, de sok-sok más módon nem megszerezhető élményben volt részem.
WL- Tibi Bácsi! Milyen volt a kapcsolata a mindenkori önkormányzattal? Támogatták a munkáját?
Komlós T- Soha nem volt problémám velük. Amikor a közös tanács volt, még Visontai idején sem nagyon. Emlékszem, egyszer busszal jött hazafelé Pestről és beszélgettünk. Mondtam neki, hogy nem szeretem, ha beleszólnak a munkámba. Az nem megy, hogy én foglalkozok a tűzoltókkal és közben más dirigál nekik. Minden gondom megosztottam vele és attól kezdve barátok voltunk!
Igazából mindenkivel jóban voltam. A városi tűzoltóság vezetőivel is, mondhatni, baráti viszonyban voltam. Ez nagyon sokat számított.
Amikor Küller János a mostani polgármesterünk lett a falu vezetője felvetette egy új szertár építését oda, ahol ma is áll. Ekkor volt ugye a “hét vezér” időszaka …
WL- Ők mennyire támogatták a tűzoltóságot?
Komlós T- Hát, semennyire! Nagyon nem akarták adni a telket. Pláne nem hosszú időre. De a Kucsera László, az akkori elnök jól ismerte a paragrafusokat, kikötöttük, hogy minimum huszonöt évre adják a telket.
Mondtam nekik, hogy én még mindig parancsnok leszek, maguk meg már sehol sem lesznek! Fel voltak háborodva, hogy milyen jogon mondok ilyeneket. Mondtam, hogy azért, mert ahogy maguk gazdálkodnak az nem helyénvaló. Reggel elmennek itthonról, este hazajönnek! Nem tudnakl semmit a faluról! Mentek már egyszer is végig a falun?
Amikor még tanácselnök volt itt azt sem érdekelte a falunk. Reggel jött, bement az irodába, aztán este meg hazament. Amikor a Szegedi meg a Küller csinálta, akkor volt falu.
Heves L- Tibi Bácsi, és voltak nagy tüzek is?
Komlós T- Nem mondhatnám. Figyeltünk, hogy ne legyen! Ürömben több volt! Mi borosjenőn figyelőszolgálatot tartottunk olyan időszakban, amikor nagyobb volt a tűzveszély. A templomtoronyban mindig volt valaki, aki jelezte, ha füstöt látott. Ilyenkor félreverték a harangot. Ezzel jelezték, hogy baj van. Jártuk a falut, a határt. Ellenőriztük a szalmakazlakat. Nem volt szabad közel rakni a házakhoz. Ahol a cséplőgép dolgozott ott 400 liter víznek kellett lennie oltásra. Persze ennek nem örültek a parasztok, amikor menetek a tűzoltó gyerekek vizsgálni, de nem volt mese, vigyázni kellet rájuk. A padlásokat is meg kellett néznünk, hogy mit tárolnak ott. Mikor új ház épült a faluban nekünk kellett menni ellenőrizni. Ma már a hivatásosok csinálják ezt.
Egyszer voltam egy ellenőrzésen. Valami tetőt javítottak. Szóltam nekik, hogy vigyázzanak, mert a kéményt nem szabad beleépíteni a gerendákba! Nem hallgattak rám, úgy hagyták… Persze később kigyulladt! Pont ott, ahol mondtam, hogy baj lesz vele. Később hoztak egy olyen rendeletet, hogy minimum 20 cm-re kell, hogy legyen a gerenda a kéménytől. Inkább erdőtüzek voltak falunkban. A háztűz nem volt gyakori.
WL- Voltak rejtélyes esetek is, amikor nem volt magyarázat a tűz keletkezésére? Magyarán gyújtogatás volt?
Komlós T- Sok olyan volt, hogy egyik telekről a gyomok égetésére gyújtott tűz átterjedt a másik telekre. Persze az ott lévő bódé is leégett. Voltunk máshol is oltani. Besegítettünk a városi tűzoltóknak.
WL – Hogy ment akkor a riasztás? Ma már könnyen, mobilon, de akkor?
Komlós T- abban az időkben, mikor nem volt még telefon a faluban a templom harangjával jelezték a tüzet.
Aztán később jöttek a “csipogók”. Később a CB rádió. Aztán később már a kocsikba is be volt szerelve URH rádió. Mindig jobb és jobb lett a felszereltségünk. Már azt mondtam, hogy túl modern minden! Ez már öreg embernek nem való! Jöjjenek a fiatalok! Addig maradtam még, amíg a mostani szertár elkészült. Ez sem volt egyszerű. Nem egy, hanem több tulajdonosa volt a teleknek. Mindenkihez személyesen el kellett menni, hogy adják oda a telket a tűzoltóságnak. Az volt ráírva a papírra, hogy csak a tűzoltóság részére adják át a területet. Nem az önkormányzatnak. Amikor vittem az aláírt papírokat, akkor jöttek a “hetek”, hogy nem csak rövid időre adják. Ők, akiknek semmi köze nem volt a telekhez? A végén huszonöt év lett. Ez azóta már meg lett hosszabbítva ugyanennyivel. Persze óvatos voltam, hogy nehogy az legyen, hogy felépítjük az új szertárt, aztán egyszer csak kiraknak onnan minket. Mi lett volna az épülettel?
WL – Úgy 2010 körül történt a hosszabbítás ugye?
Heves L- Egy kicsit előbb!
Komlós T- Emlékszem, még a Kucsera volt az elnök, egyszer jött valaki, hogy valami műhelyt akart csinálni a Bécsi úton valahol,m de nem kaptak engedélyt, ezért eladnák a szerkezetet. Két millió forintot kért volna érte. Mondtam, hogy nincs ennyink. A végén egy millióért megvettük. Ez adja a mai szertár vázát. Akkor kezdődött, hogy hová? Akkor jött a képbe a mostani terület. Jó nagy munka volt. Sok föld kijött az emelkedő terep miatt. Aztán mindig lassan egy kicsit előrehaladva, de csak felépült. Egyszer csak zárni is tudtuk az épületet. Persze ehhez ajtókat kellett vennünk. Ajánlatott tettem az akkori polgármesternek, hogy lebontjuk a régi szertárt, de vegyen az önkormányzat ajtókat a szertárra. Megegyeztünk. Azóta vannak ajtók a szertáron!
WL- Hogyan tudták lebontani az épületet?
A régi szertár “hűlt” helye a bontás utáni években. Ekkor kezdték meg a régi orvosi rendelő bontását.
Komlós T- A Trunktól kaptunk konténereket, gépeket, , kocsikat, így gyorsan ment a munka. Szombaton reggel nekiálltunk bontani. Vasárnap déltájban le volt bontva az épület! Olga főzött egy nagy kondér gulyáslevest. Olyan jól sikerült a leves, hogy kérdezték a fiúk, hogy nem kell mást lebontani? Egy ilyen levesért még arra is hajlandók lennének. Ezúttal is köszönöm Trunk Zsoltnak a bontáshoz nyújtott segítséget!
Ez időtájt vonult vissza a Kucsera Laci az elnökségtől. Ekkor vetődött fel, hogy ki legyen az új elnök. Megkerestük Heves László, Lacit, hogy vállalná-e a feladatot. Hála érte: igent mondott. Azóta ő az elnök. Ő már jóval ezelőtt a felkérés előtt része volt mindennapjainknak. Sokszor fuvarozott minket ide-oda. Még Ausztriába is kivitt minket jó párszor.
Heves László
WL- És az utódok? Hogyan viszik a dolgokat?
Komlós T- Nagyon örülök! Nagyon szépen dolgoznak. Mindent szépen rendbe raktak. A szívem örül, ha arra járok.
Wéel: – Kulcsa nincsen Tibi Bácsi?
Komlós T- De van! Csak hát tavaly óta nem nagyon tudok odajárni a betegségem miatt. Mikor meghívnak minket egy- egy rendezvényre boldogan megyünk. Szeretem a fiatalokat. Nagyon lelkesek.
WL- Mióta van nyugdíjban Tibi bácsi?
Komlós T- 1983 óta.
WL.- akkor bizonyára több ideje lett a tűzoltók ügyeivel foglalkozni.
Heves L- Akkor is dolgozgatott a Tibi Bácsi. Nálunk is ő rakta a követ a házunknál. Nagyon szép munkát végzett! Sőt több helyen is az ő keze munkáját dicséri egy-egy szépen rakott kőfal, kerítés. Például a Híd utcánál lévő magas kőkerítést is ő készítette.
WL- Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a munka és a tűzoltóság mellet a dalkörnek is oszlopos tagja volt Tibi Bácsi!
Komlós Tibor Galambos István, Galambos Ferenc társaságában
Komlós T- Igen! Sikerült beosztanom az időmet mindig. Az volt a szerencsém, hogy minden másnap kellett dolgoznom.
Heves- Még azt szeretném kérdezni, hogy ezek a Filippeni és St Lambrechti, Steinheimi kapcsolatok, hogyan jöttek létre?
Az ÖTE tagjai, Komlós Tibor vezetésével Lambrechtben (a 150. évforduló alkalmával)
Komlós T- Egyszer meghívtuk a steinheimi kollégákat egy rendezvényünkre. Ugye Steinheim Pilisborosjenő testvérközsége. Sokat köszönhetünk Eisele polgármester úrnak, aki akkor volt első embere Steinheimnek és nagyon jóban volt Szegedi Róbert pilisborosjenői polgármesterünkkel. Ezek a kollégák nagyon sok modern eszközt hoztak nekünk. Légzőkészülékeket, csizmákat, sisakokat. Őszinte szívvel támogattak minket.
Egyszer a Német Dalkör meghívására volt itt egy énekkar Klágenfurtból. A cukrászdában beszélgettünk velük, amikor egy hölgy megkérdezte, hogy vannak-e tűzoltók Pilisborosjenőn. Mondták neki, hogy “maga mellett ül a parancsnoka! Beszél is németül”. Ennek nagyon örültek! Elmondta, hogy egy osztrák ismerőse kérte meg, hogy szeretne megismerkedni magyar önkéntes tűzoltókkal találkozni. Lehetne róla szó? Persze, igent mondtam. Megadtam a címemet, elérhetőségemet. Ez egy vasárnapi nap volt. Csütörtökön itt volt a levél. Küldtek egy hivatalos meghívót. Három kocsival mentünk ki Filippenbe. Ott volt egy nagy sátor felállítva. Ott zajlott az ünnepség. Nagy szeretettel fogadtak minket. Akkor mutattak be a st. lambrechti parancsnoknak is. Francia, német tűzoltók is megvoltak híva. Nagyon nagy találkozó volt! Ezután a St Lambrechtiek is meghívtak minket. Természetesen mi is viszonoztuk mindannyiuk meghívását. Hát, így kezdődött ez a szép partnerkapcsolat. Később az énekkarunk is kint volt St Lambrechtban. Aranyos történet, hogy az akkori dalkörvezető és felesége haza akart jönni, arra hivatkozva, hogy másnap van az aranylakodalmuk. Nem! Mondták, ezt ma itt is megfogjuk ünnepelni. És úgy is lett! Sajnos az akkori tűzoltóparancsnok nemsokára meghalt. Mi is kimentünk a temetésére.
Egy pár éve történt St Lambrecht-i látogatás alkalmával készült felvétel
Egyszer, mikor a St lambrechtiek itt voltak parancsnokuk elmondta, hogy”az hogy mi most itt vagyunk csak is Tibi barátomnak köszönhető! Az ő barátágát nem lehet elfelejteni!” Megmondom őszintén, nagyon jólestek szavai.
Egyszer, mikor St Lambrechtben voltunk a vacsorán egyszer csak felállt az akkori osztrák parancsnok és azt mondta a jelenlévőknek: most a magyar tűzoltóparancsnok a saját anyanyelvén kíván szólni! Mindenki meglepődött, amikor németül kezdtem mondandómba. Akkor jöttek rá, hogy nekem német, ahogy én mondom, inkább sváb az anyanyelvem.
WL- Tibi Bácsi! Így a barátságon kívül szakmai kapcsolat is volt? Segítettek azzal, hogy ők hogyan oltanak.
Komlós T- Hát azért a földrajzi távolság, ami köztünk volt nehézzé tette a ezt. De azért felmerült, hogy ők miként dolgoznak tűz esetén. Sőt meg is mutatták nekünk. Egyszer hoztak bemutatónak egy új oltószerkezetet, mely elvonja az oxigént a tűztől! Ezt is megmutatták, hogy miképpen kell vele oltani. Ez egyébként magyar találmány volt és ők már oltottak vele… nekünk még nem volt ilyen.
Heves L- Sajnos a hivatásos tűzoltók a mai napig nem szeretik használni. Nem tudni, hogy miért, pedig nem okoz akkora kárt oltáskor, mint a víz, vagy egyéb oltóanyagok.
Komlós T- Szakmai segítség mellet számtalan eszközt kaptunk a kinti partnereinktől.
Heves L- Ezekben a lovas kocsis időkben be volt osztva, hogy kinek kell oltani?
Komlós T- Úgy volt, hogy minden cséplőgépnél 10 hektó víznek kellett lennie. Volt a szertárnál egy ilyen nagy víztároló és azt mindig odahúztuk, ahol szükség volt rá. Ilyenkor mindig volt egy beosztott tűzoltó a helyszínen, hogyha kell azonnal beavatkozzon. Volt ott egy kézi pumpa is. Szigorúan betartották az előírásokat. A mozdonyfecskendő jobb volt, mint a lovaskocsi, mert erősebb volt a pumpája. Ez nyolc méterre fel tudta szívni a vizet. Szűrőkosarat kell betenni a csatlakozáshoz, hogy ne essen le a vízoszlop. Ebben volt egy szelep, ami nem engedte visszaesni a vizet. Ez fizika. 7 méter 20 centinél visszaesik a víz! Akkor még csavaros tömlők voltak. Később átálltunk a bajonettes csatlakozóra. Ez gyorsabbá tette az oltást.
Szintén egy érdekes történet: Soroksáron búcsú volt. Kivonultak a tűzoltók is. Az ő tartájukban mosták a krumplit. Egyszer csak egy krumpli beszorult a szelep alá. Ez persze akkor, derült ki, amikor legközelebb kimentek oltani… Ebből a baklövésből még egy dal is született.
Heves L- Tibi Bácsi! és a régi, még a 70-es évek előtti időkben milyen tűzbiztonság volt.
Komlós T- Egyszer, tán még az ötvenes években ezer szénakazal égett itt a Gábeliékhez közel. Jöttek a Pestiek is egy Csepellel. Kipörgött a kereke a sárban. Nem tudott közelebb menni. Rövid volt a tömlő, de nagy nehezen el tudtuk oltani. Az volt az egyik nagy tűz itt.
Heves L- Egyszer, ha jól emlékszem 2001-ben a Teve-sziklánál gyújtotta meg valaki a szalma bálákat. Ugyanakkor fent a Kálváriánál az erdőt is felgyújtották.
Komlós T- Igen! Voltak ilyen szándékos, vagy véletlen tűzesetek is. Volt egy notórius, ha lehet mondani piromániás gyújtogató is, aki Ürömben élt. Sokan tudták, hogy ki az. Egy társaságban mondtam egyszer Ürömben, hogy miért nálunk gyújtogat ez az alak, miért nem Ürömben? Két nap múlva Ürömben volt tűz… Lehet, hogy ott volt az illető?
Egyszer pont itt voltak a Lambrechtiek, mikor tűz volt. Kijöttek velünk. Mondtam nekik, látjátok? ezért kell nekünk a kocsi! Többet használnánk egy év, mint ti húsz alatt, alatt! Náluk nem volt gyújtogató…
Heves L- Amikor az az ezüsthegyi tűz volt, pont ott voltam a hegy lábánál egy barátomnál. Eloltották, de sajnos újragyulladt.
Komlós T- Igen! Betolattunk a szertárba és láttuk, hogy megint füstöl a hegy! Mehettünk ki újra!
WL- Itt is volt a Papi földek mögött egy pár éve egy jó nagy tűz. Jó húsz méter magas lángok voltak. Az is gyújtogatás volt állítólag. Azért ehhez a tűzoltó munkához nagy bátorság, szaktudás kell!
Komlós T- Egyszer beszóltam a városiaknak, hogyha tüzet jelentenek ne gyertek ki, mert ott vagyunk két kocsival, majd mi eloltjuk. Ugyanis akkor irányított égetés volt a Kálváriánál.
WL- Ma már ilyent nem lehetne csinálni! Tibi Bácsi, ha egy mondatot üzenhetne a mai fiatal önkéntes tűzoltóknak, mi lenne az?
Komlós T- Azt, hogy amit önként vállaltak azt sokkal komolyabban vegyék, mint az egyéb, nem vállalt, osztott feladatokat! Ez becsületbeli kérdés!
WL- Ezért van eskü is nem?
Heves L- Az önkénteseknek nincs, csak a hivatásosoknak.
WL- Pedig azért ez egy olyan munka, amit egymásért, a közösségért is végeznek. Ki kell állni a bajban mindenkinek, mindenkiért.
Komlós T- Nekem is azt mondták az elején, hogy “te felelsz a gyerekekért! Úgy tanítsd őket és úgy vigyázz rájuk, hogy ne legyen bajuk!” Voltak olyan esetek, hogy szólnom kellet, ez nem játék, nem kötelező csinálni. Önkéntesek vagytok! Úgy csináljátok! Mindig óvtam őket! Egyiküknek sem lett baja!
Egyszer felvetettem, hogy nem lehetne-e az önkéntes tűzoltókat is biztosítani? Sokuknak volt saját biztosítása, de innentől kezdve lett már hivatalos biztosításuk is, amit nem nekik kellett fizetni.
Heves L- Most is van ilyen. Az OKF biztosít mindenkit. Most az idén bővítették ki, hogy az otthontól való indulástól a hazaérkezésig tart az érvénye. Eddig úgy volt, hogy a szertártól való indulástól az érkezésig tartott.
Heves L- A felelősségről kérdezném, volt olyan, hogy valakit oltás közben baleset ért?
Komlós T- Tűzoltás közbeni baleset nem volt! Egy balesetről tudok, de az nem a mi tűzoltónk volt. Az a sofőr volt, aki elakadt a sárban a szalmakazlak oltásakor. Egy kéztöréses eset volt, de az nem oltás közben történt. Egy autó bekurblizásakor visszarúgott a motor és az okozta a bajt.
Régebben sok kisebb tűz volt a nyitott kéményes konyhákban. A kéményben gyulladtak meg az éghető anyagok. Ott füstölték a kolbászt. Sokszor meggyulladt a fa, amire akasztották a finomságokat. Ma már nincsenek ilyenek.
” WL- Tibi Bácsi, ha egy mondatot üzenhetne a mai fiatal önkéntes tűzoltóknak, mi lenne az? Komlós T- Azt, hogy amit önként vállaltak azt sokkal komolyabban vegyék, mint az egyéb, nem vállalt, osztott feladatokat! Ez becsületbeli kérdés!”
Nagy dinamikával, lendülettel indult a nyárnak Pilisborosjenő önkormányzata.
Sok mindenbe belefogtak, reméljük a végére is érnek mindegyik feladatuknak.
Ugyanakkor felvetődik a kérdés: miből van (ha van egyáltalán…), lesz a megálmodott tervekre pénz?
Mint megtudtuk, eddig nem kellett visszafizetni az előző önkormányzatra fogott, állítólagos elszámolási problémás, konszolidáció formájában kapott állami támogatást, úgyhogy, a kiszivárogtatott hírekkel ellentéteben, van pénz! (Még…)
Ennek a forrásnak a visszafizetése annál inkább is furcsa lenne, mivel pont a jó gazdálkodás miatt kapott az előző önkormányzat egy nagyobb (240 millió forint) állami forrást, mert sok önkormányzattal ellentétben nem volt hiteltartozása, nem hitelből gazdálkodtak, hanem munkával teremtettek pénzt.
Úgy tudjuk, hogy május 31-ig nem kellett még a konszolidációs forrásból EGYETLEN FILLÉRT SEM VISSZAFZETNI! Kérdés még az is, hogy a kormány felé pályázott-e az önkormányzat a konszolidációként kapott pénz teljes, vagy részleges elengedése ügyében? Mire ez a nagy költekezés, ha végül mégis vissza kell fizetni? Nem kockázatos így ez a nagy nekibuzdulás?
Mindenesetre az biztos, hogy a Waldorf szelleme kiszabadult a régi iskolában és nem tisztel sem Istent, sem embert, sem szerződést! 2019-ben kötötte az Önkormányzat azt a ma is, sőt a kezdetektől 15 évig érvényes megállapodást a Pilisborosjenői Református Gyülekezettel, mellyel kerthasználat is jár. Most úgy néz ki, hogy az önkormányzat szerződésszegésre készül. Elkívánják venni a kerthasználati jogot a református egyháztól. Pedig élő szerződés rögzíti ezen jogot.
Rendkívül furcsa, de már többször megtapasztalt jelenség ez! Mindig ide a szerződés felmondásokhoz és a falu ingatlanvagyonának eltulajdonítási kísérletébe futnak ki az események, amint a Községvédők, vagy jogutódai kerülnek hatalomra falunkban. A Községvédők, Paksi Imre polgármester vagy éppen a 2097-es Tömöri Balázs ténykedése alatt kísértetiesen hasonló módon áll hozzá az önkormányzat az előző testületek által megkötött szerződésekhez, ingatlanvagyonhoz. Felvetődik, hogy mi, vagy ki köti össze ezeket a testületeket…? Találós kérdés: Egy közös „ismerős” állt és áll most is a színfalak mögött! Ki az?
Az egyes önkormányzati munkálatok határidejét nem lehet tudni és a befektetett források nagyságáról sem jutnak ki hírek, de azt látjuk, hogy a Waldorf iskola tekintetében, és a közösségi színtér (Faluház) ügyében valamiért nagyon gyorsan megszülettek a megfelelő (?) döntések! A napokban már szét is szedték a régi iskola udvarát, nagy munkában voltak! Hétvégén! Ez legális?
dav
Nem láthatunk bele hogyan s miként születnek ezek a döntések és miből, milyen anyagi ráfordítással lesznek kivitelezve az önkormányzat álmai. Minden témában (Waldorf, focipálya, játszótér, zebra, átkötő út) nagy a titkolózás. Az ígéretekkel ellentétben…
Kíváncsian várjuk, hogyha elindul a Faluház kialakítása, akkor hogyan, miből épül és a legfőbb kérdés: kinek a javára hasznosul végül is a befektetett munka és pénz? Az is érdekes lesz, hogyha nem nyernek a Faluház kialakítására beadott pályázattal akkor mi lesz a következő lépése az önkormányzatnak?
Először felidéznénk a 2097 Egyesület választások előtti sötétzöld greenpeace-es akcióját, amely során pár lelkes család 800 000ft-jából a tűzoltóság és egy földgép segítségével elültettek vagy negyvenen 30 fát.
Akkor is elmondtuk, hogy ez az akció kizárólag mint pr. illetve mint csapatépítő tevékenység értékelhető (vihar a biliben, halálkanyar a wc deszkán stb.), mivel községünk területének közel 50%-át borító erdőkben évente több ezer fa indul spontán növekedésnek.
Fentiekhez hasonló az Önkormányzat nemrég indult kátyúzási akciója.
Beszereztek egy kátyúzó gépet 5 millióért, amivel két közmunkás napi 4m2-t tud befoltozni.
A maximum 0,6m×1,2m-es gödrök előkészítése csákánnyal, lapáttal történik, majd a gép két fázisban emulzióval kezelt mart aszfaltot melegít, amit a gödörbe döngölnek és kvarchomokkal megszórnak.
Egy 0,7m2-es kátyú közel sem legmagasabb színvonalú befoltozása így 1,5 órát vesz igénybe.
Pilisborosjenő aszfalttal borított útjain jelenleg 700 kátyú található, melyek felülete hozzávetőleg 600m2.
Könnyen kiszámítható , hogy havi 20 munkanapot számolva 5 hónap alatt végeznének, ha két ember teljes munkaidőben csak ezzel foglalkozna, soha nem esne az eső és újabb kátyúk nem keletkeznének…
Még abszurdabb az egész, ha megvizsgáljuk a felmerülő költségeket.
Két közmunkás (nem szakember) havi bérköltsége 2×300 000ft, ami 30000ft/nap.
A napi 4m2-re vetítve ez 7500ft/m2-t tesz ki és akkor semmilyen más költséget (amortizáció, karbantartás, anyag stb.) nem számolunk.
Ha beütjük a keresőbe a “kátyúzás,,-t ott egyrészt leírják a szakszerű megoldást (géppel kivágják a kátyú szélét, majd meleg aszfaltot hengerelnek az előkészített, kitakarított gödörbe), másrészt az így elvégzett kátyúzásra a legmagasabb árajánlat 7000ft/m2, amire a megfelelő referenciákkal rendelkező szakcég 3 év garanciát vállal.
Annak belátásához, hogy a közmunkásoknak inkább a közterületek karbantartásával kéne foglalkozniuk még a szakértők hada sem kell, elég lenne alapfokon olvasni és számolni, vagy esetleg átgondolni azt, hogy más önkormányzat miért nem alkalmazza ezt az amúgy korszakalkotó megoldást.
Persze greenpeace-es akciónak ez is kiváló, a költségek pedig nem számítanak, ha a kommunikáció perfect és lehet találni pár agyhalott fan-t, aki lelkesen megünnepli a felelőtlen kiötlőket…
Úgy tudjuk és látjuk, hogy Pilisborosjenő önkormányzata a talán két éve átadott focipálya átalakításába kezdett. Nem tudjuk, hogy mi volt a baj a pályával, hiszen átadása óta használták sport célokra a falubeli gyerekek, fiatalok.
A pálya szakszerűen lett kivitelezve, karbantartás mentes volt, mivel műfűvel rendelkezett. A vízelvezetése is megoldott volt, nem állt rajta meg a víz.
Még pár napja is ilyen volt a focipálya…
Most az önkormányzat mégis ennek a pályának a szétverésébe kezdett, mint fényképünkön látható a műfüvet már elszállították.
Ma már ilyen… és milyen lesz, mennyiért, minek?
Ez már önmagában sem olcsó mulatság. Ha híreink igazak, valódi fűvel borított pályát tervez ide a polgármester. Hogy az mennyibe kerül, arról nincs hír! Arról sem, hogy ki fogja, mennyiért karbantartani.
Ezt jó lenne elkerülni… nem vagyunk olyan gazdagok!
Minden estre a Bécsi úti településrész lakói biztos örülnek majd ennek a műtárgynak! Az önkormányzat által megfúrt Átkötő út hiányában jó nagy kerülővel, időveszteséggel, de azért biztos, hogy nap, mint nap átrándulnak ide egy kicsit élvezni a belső falu klímáját, beleszagolni a jóba…
A belső falusiak is tapsolnak biztos, amikor például csak az Ilona utcán kb. húsz durva kátyút kerülgetve szlalomoznak, hogy de jó nekik az a valódi füves focipálya!
Az önkormányzat tervezi a játszótér átalakítását is. A játszótérrel csak egy a baj: jelenleg zárva van. Minek rákölteni.
Maximum a hatalomátvétel óta elmaradt rendszeres karbantartást kellene elvégezni, úgy mint a patakmederben…
Az új önkormányzat láthatóan arra törekszik, hogy az előző testületek munkáját degradálja azzal, hogy minden általuk épített dolgot, tárgyat tönkretesz, átalakít. Ezzel is azt sugallva, hogy az akkori megfeszített munkával megszerzett források, a létrehozott értékek értéktelenek.
Kíváncsian várjuk a Küllerék által épített, felújított utak, járdák beszántását mikor kezdi meg az önkormányzat…
A csőd elkerülésére Pilisborosjenő Önkormányzata az ingatlanvagyon egy részének felélését tervezi!
A kiszivárgó hírek szerint Pilisborosjenő Önkormányzata pénzügyi nehézségei miatt önkormányzati ingatlanok eladását készíti elő.
Több értékes ingatlan eladását tervezik és már kínáltak is eladásra, illetve újabbak piacra dobására is készülnek, pedig a mai ingatlan piaci helyzet, a csökkenő árak nem kedveznek a kényszereladásoknak.
Persze erről semmilyen tájékoztatót nem adtak közre az önkormányzat, a lakosság bevonása helyett folyik a titkolózás.
Ismerős a helyzet! 2002-ben, mikor a községvédők (hivatalos néven: 2097 Községvédő Egyesület) többségbe kerültek a képviselőtestületben, akkor is szinte azonnal az ingatlanvagyonra akarták rátenni a kezüket a Hetek néven elhíresült képviselők.
A 2002-2006-os ciklusban a falu teljes ingatlanvagyonát ki akarták vinni egy közhasznú társaságba, hogy miután az kikerül az Önkormányzat fennhatósága alól, szabadon garázdálkodhassanak. Küller Jánosnak – bár egy időre felfüggesztették – sikerült a falu vagyonát megmenteni.
Küller János és az őt támogató képviselők előző ciklusban elvégzett munkájának köszönhetően most újra van mit eladni a „Hetek” szellemi, politikai örököseinek.
A jelenlegi testületnek nincs szüksége a régi manőverre, az agitprop gépezeten keresztül a Budai Téglával lefolytatott ingatlanmutyit is sikertörténetnek, vagyongyarapodásnak állították be.
A tény viszont az, hogy az Önkormányzat hozzávetőleg félmilliárdos a Kúria Önkormányzati Tanácsa által jóváhagyott adók módjára behajtható követelése helyett egy 5Ha-os rekultivált bányaterületet (melynek beépíthetőségét a faluközpontra készülő Szabályozási Terv Módosítás égisze alatt sunyiban készítik elő) és egy 7Ha-os teljesen értéktelen, omlásveszélyes spontán erdős járhatatlan meredek hegyoldalt kapott a falu. A többi, a közbeszédbe dobott jogi humbug csak a lakosság megtévesztését szolgálja!
Látható, hogy a polgármester és testülete még mindig nem vették észre, hogy csak baleknak kellettek. Az is lehet, hogy elveik, bizonyítási vágyuk sarkallja őket arra, hogy behunyják a szemüket, míg a háttérben serénykedő “szakemberek” a Képviselő-testület asszisztálásával kifosztják a falut.
A konszolidációs forrás visszafizetésének Küller Jánosra kenése, Waldorf ügyben lefolytatott vicc kategóriás lakossági egyeztetések, a „Faluközpont stratégiával”, a Faluház építésével egyetemben mind-mind elterelés!
Nem véletlenül nem láthatnak bele falunk lakói a valóban fontos ügyek hátterébe. Amit lehet elzárnak előlünk!
A válság is jól jött ezekhez a manőverekhez! Van mire hivatkozni! Kiürült a kassza! Nem jön, sőt elvettek állami forrásokat! Vissza kell fizetni a konszolidációs pénzeket, kell a forrás a Faluházra.
Ha ki nem nyílik a lakosság szeme és nem lép fel ellene, akkor pár ember örömére indulhat nagyban az igazi ingatlanmutyi. Ami vagyonvesztés lesz az Önkormányzatnak az a szüret a háttérben ügyködő tanácsadóknak. Ébresztő! A mutyi elkezdődött!
Mikor megkezdődött a pilisborosjenői Cigány patak mederszabályozása, rendbetétele még Küllert írtunk. Na, ez volt a baj! Ha Fiákot írtunk volna, nem kellett volna belőle választási kampánytémát csinálnia a 2097-nek… De hát az lett! A patak, a Küller érában elvégzett felújítás után -köszöni- jól van!
Az alább közölt fotókon is jól látható, hogy a híresztelésekkel ellentétben milyen tartós, szép és ami fő, biztonságos lefolyású lett a patakmeder.
Ahogy akkor is jeleztük, hogy így lesz, a természet szépen visszahódította a partot. Néhány helyen a mostanában más témákban is tapasztalt gazdátlanság miatt túlságosan is. Jó lenne arra is sétálnia némelyeknek nem csak a Faló környékén, hátha feltűnik az illetékes önkormányzati felelősnek, hogy „le kéne küldeni” valakit a mederbe takarítani, bokrot irtani.
Kíváncsian várjuk az „új” önkormányzat hasonlóan szép, nemes, természetbarát kivitelezéseit, eredményeit!
2019 október 13 előtti és az azutáni időszak történései:
Átkötő út:
Az előző önkormányzatnak már kész megállapodása volt az Állammal az Átkötő út megépítéséről.
(AZ ÚJ ÖNKORMÁNYZAT ALTATJA AZ ÜGYET, AMÍG…)
Szennyvíztisztítás:
Elnyert, az előző ciklusban átirányításra került pályázat van, -mely végig ment minden szükséges engedélyezési szinten- a csatornatisztítómű bővítése helyett a jóval nagyobb kapacitású, környezet kímélőbb, a pilisborosjenői szennyvízkezelést véglegesen megoldó budapesti bekötésére. Elvileg bármikor megkezdhető lenne a tervezés-kivitelezés.
(AZ ÖNKORMÁNYZAT NEM HATÁROLÓDOTT EL NYILVÁNOSAN ATTÓL A HÍRESZTELÉSTŐL, MELY SZERINT TERVEIK LENNÉNEK A JELENLEGI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ BŐVÍTÉSÉRE VALÓ ÚJBÓLI FORRÁS ÁTIRÁNYÍTÁSRA. NEM TUDNI, HOGYAN ÁLL AZ ÜGY.)
Konszolidációs és útépítési-felújítási források, egyéb, e témájú pályázatok:
Az előző ciklusban 30 feletti út épült illetve került felújításra. A konszolidációs forrás elszámolása volt csak hátra. A munkálatokat befejezték.
(AZ ÚJ ÖNKORMÁNYZAT KÉPTELEN VOLT A KONSZOLIDÁCIÓS FORRÁSOKKAL ELSZÁMOLNI! NINCSENEK HÍREK AZ ÖNKORMÁNYZAT A TOVÁBBI ÚTÉPÍTÉSEKKEL KAPCSOLATOS TERVEIRŐL.)
Idősek otthona
Elő volt készítve, lakossági igényfelmérés és véleménynyilvánítás után már a megvalósítást tervezték a régi iskola épületében.
(HELYETTE WALDORF ISKOLÁT KAPTUNK, A KIRÚGOTT A MŰVELŐDÉSI HÁZAT IS (!) ITT AKARJÁK ELHELYEZNI, LÁNGOSSÜTŐS-FALUHÁZAT TERVEZNEK ODA…)
Bölcsőde:
Még az előző testület munkájának köszönhetően elnyert pályázat van. Már folyna az építkezés ha…
(MA SEHOL SE TART. SŐT, KOZKÁZTATJÁK A PÁLYÁZATI FORRÁS MEGVONÁSÁT AZZAL, HOGY A LAKÓÖVEZETBE AKARJÁK BEHOZNI A BÖLCSÖDÉT A PÁLYÁZATBAN SZEREPLŐ ÚJ ÓVODA MELLŐLI TERÜLETRŐL!)
Iskolai Tornaterem
Az előző ciklusban sikerült bekerülni az országos tornaterem építési programba. Az Állam által kiírt közbeszerzés azonban eredménytelen lett, ezért nem épülhetett meg már az előző ciklusban a tornaterem.
(MOST AZT NYILATKOZZA A POLGÁRMESTER, HOGY AZ Ő ÉRDEMÜK A TORNATEREM VALAMIKORI MEVALÓSULÁSA! AZT, HOGY MIKORRA KÉSZÜL EL, NEM TETTÉK KÖZZÉ…)
Vismajor kártérítés:
A tavalyi viharok okozta károk kijavítására kapott forrást -nem kevés munkával- az előző önkormányzat. Állítólag a pénz már a kasszában kéne, hogy legyen.
(NEM TUDNI, HOGY AZ ÚJ ÖNKORMÁNYZAT TUD-E EGYÁLTALÁN ERRŐL… LÁTHATÓ NYOMA NINCS A PÉNZ FELHASZNÁLÁSÁNAK.)
Zebra:
Már 2018 őszén elkészült volna, ha…
(BALLÉPÉSEK SOROZATÁT KÖVETTE EL AZ ÖNKORMÁNYZAT, DE FŐLEG A POLGÁRMESTER! KEZDVE AZ EREDETILEG TERVEZETT ZEBRA 2097 EGYESÜLET ÁLTALI MEGFÚRÁSÁVAL, FOLYTATVA A BUSZÖBÖLBE TELEPÍTETT OSZLOPOKKAL, MAJD AZ IDEIGLENES “BUSZMEGÁLLÓVAL” KORONÁZVA TÉNYKEDÉSÉT! MINDEZ 40 MILLIÓNKBA KERÜL! MOST NEKIK KELL MEGBIRKÓZNI A MAGUK ÁLTAL GENERÁLT PROBLÉMÁVAL…)
Budai Tégla:
500 milliós pert nyert az előző önkormányzat a Budai Tégla Zrt ellen. Jogerősen! Csak be kellett volna hajtani!
(EZZEL SZEMBEN AZ ÚJ ÖNKORMÁNYZAT ÚJ, A BUDAI TÉGLÁRA NÉZVE IGEN CSAK ELŐNYÖS SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁST KEZDEMÉNYEZETT A CÉGGEL, MELYNEK SORÁN JÓRÉSZT ÉRTÉKTELEN TELKEKET KAPOTT A FALU A BEFIZETENDŐ 500 MILLIÓS ADÓBEFIZETÉS HELYETT! )
Ami kész feladat volt: Nem volt jó úgy nekik!
Ami elő volt készítve: Megfúrták!
Amihez fogtak: elrontották!
Amit rájuk bíztak: elherdálják!
Lassan üres lesz a kassza!
Lassan (?) elfogy a türelem…
Hát kellett ez?
A jogi és politikai felelősség az önkormányzaté ugyan, de a választópolgárok erkölcsi felelőssége sem hanyagolható el, mivel nekik „köszönhető”, hogy ez a társaság kapott felhatalmazást a falu vezetésére!
Kezdetektől kivételezett helyzetben van a 2097 Egyesület s ezzel a Falufórum tagsága. A polgármester a kormányátvétel óta itt teszi közzé újabb gondolatait és itt számol be a vállát nyomó teherről, és falunk felvirágoztatására szőtt terveinek megvalósulási helyzetéről (már amennyire vannak neki ilyenek…).
Legutóbb is a Falufórumnak csúfolt czukkeres felületen ők olvashatták „első kézből” polgármesterünk sorait.
A jelekből ítélve valami nincs rendben a polgármester önkormányzatiságról alkotott elképzeléseivel! Ráadásul úgy tűnik, hallgatni sem akar azokra, akiknek van fogalmuk arról, hogy milyen felületeken kellene kommunikálnia elképzeléseit és milyen módon kellene tájékoztatnia a FALU EGÉSZ LAKOSSÁGÁT és ezt különféle helyi médiafelületeken rendszeresen közlik is vele!
Mivel a 2097 tagsága és fórumozói nem egyenlőek a falu egész lakosságával, akárhogy is szeretnék ezt egyesek elfogadtatni, követeljük, hogy a polgármester álljon le ezzel a gyakorlatával és az önkormányzat hivatalos weboldalán tegye közzé a falu lakosságának szóló közlendőit. Persze, ha nem az a cél, hogy az egész falu lakossága tájékoztatva legyen csak a „spanok”, az más helyzet. Végül is nekik köszönheti hatalmát… mi meg többiek úgyis csak akadályozó tényezők vagyunk a nagy mű megalkotásában végzett sziszifuszi tevékenységben.
Szomorú, hogy Pilisborosjenő lakosságának döntő része nem is tudhat a polgármesteri levélről, mivel az önkormányzat honlapján még másodközlésben sem jelent meg a remekmű!
Az is kérdéses, hogy miért utólag kap tájékoztatást a „nagyérdemű”? Miért nem előre tárja fel terveit a polgármester és az Önkormányzat? Pedig az ígéret az volt a kampányban, hogy itt „micsoda nyilvánosság lesz, meg be lesztek vonva mindenbe”! Úgy lett? Nem!
Persze, tudjuk miért nem…
Engedtessék meg néhány észrevétel az újabb polgármesteri „szösszenettel” kapcsolatosan.
Azt írja Tömöri Balázs, ” A héten néhány ügyben történt előrelépés, igyekszem címszavakban összefoglalni. Mozgalmas hét volt, remélem nem hagyok ki semmi lényegeset!”
Lássuk!
„GARANCIÁLIS ÚTJAVÍTÁSOK A TEMETŐ UTCÁBAN:
A Temető utca átadás-átvétele megtörtént, miután a kivitelező kijavította garanciálisan az általunk kifogásolt hibákat. Így elindulhat ennek az utcának a forgalomba helyezési eljárása, ami feltétele a konszolidációs pénzekből feltételesen elismert költségek elfogadásának.”
Most mi van? Még sincs probléma a konszolidációs pénzekkel? Eddig azt kommunikálták, hogy több, mint 100 milliót vissza kell fizetni! Persze, mi tudjuk, hogy nem kellett volna eddig sem…
A hibáról: Végig sétált a polgármester úr és csapata a Temető utcában és jól megállapították, hogy itt is hiba van meg ott is? Véletlenül nem a lakosok jelezték, hogy a Temető utca néhány helyen javításra szorul? Ugyanis az út megépítése után közvetlenül építkezésbe kezdtek az egyik telken és a teherforgalom miatt az útburkolat megsüllyedt. Persze, politikailag „hasznosabb” azt leírni, hogy tönkrement az út, ráadásul ilyen hamar… (mert a Küllerék rosszul csináltatták meg…)
Sokan szeretnénk egy „ilyen hamar tönkrement” utat falunkban Polgármester Úr!
Kiemelem, az útépítő cég GARANCIÁT vállalt a munkára. Az a cég, akivel az előző Önkormányzat vezetősége szerződést kötött az út térkövezésére, azt becsülettel el is végezte. Ez a vállalkozás most garanciában kijavította az egyébként nem magától tönkrement utat. (Szerintünk az utat tönkre tevőnek kellett volna kijavíttatnia az általa okozott úthibát!)
Érdemes még a cég érdemeit kiemelni, hiszen ritkaság számba megy, amikor valaki vállalja a teljes körű garanciát, ráadásul úgy, hogy szemmellátható, hogy nem az ő hibája okozta a meghibásodást. A Térkő Gép Kft. megtette ezt!
A Magyar Falu Program ‘Orvosi rendelők fejlesztése’ alprogramjában az Egészségház tetőterének beépítésére és felvezető lépcső kialakítására, valamint orvosi, védőnői eszközök beszerzésére pályáztunk. Ha sikerül, újabb helyben elérhető egészségügyi szolgáltatásokkal bővül az Egészségház!”
ÖPE:
Mindenekelőtt:
Az Egészségházat Küller János és a 2006-ban megbízást kapott képviselők építették fel, körülbelül 30-40 %-kal kevesebb pénzből, mint a 2097 Egyesület jogelődjének a Községvédő Egyesületnek 2002-2006-ig regnáló képviselői tervezték… Úgy lett megépítve, hogy a tetőtér felé bővíthető legyen. Erre már korábban is voltak tervek. Nem 2019. októberében kezdődött az időszámítás Pilisborosjenőn!
Milyen védőeszközökre tetszettek pályázni? Már arra sincs pénz, hogy az egészségház dolgozóit saját forrásból védje meg az önkormányzat?
A rendelőnél lévő külső lépcsőkorlát balesetveszélyességére hónapokkal ezelőtt felhívtuk az önkormányzat figyelmét FB oldalunkon…. (Örülünk, hogy segíthettünk!)
Ha már egészségügy: a szennyvízkezelés problémájának megoldása halaszthatatlan, mivel a cigány-árokba folydogáló a szennyezett víztől, mely a pilisborosjenői szennyvíztisztító telep elvezető csatornáiból került a patakba, Ürömiek betegedtek meg! Erről a problémáról még a polgármester szennyvíz-kezelési malőr beismerése előtt adtunk hírt FB és Falunkért weboldalunkon:
Sikerrel sürgettük a DMRV-t, hogy a fölösiszap tározó tisztítását soron kívül elvégezze, mert az eredményes ‘Maradj Otthon!’ kampány miatt megnövekedett lakossági szennyvízmennyiség olyan problémákat okozott, ami szennyezte a patakot! A rövidtávú megoldáshoz hozzájárultak az érintett ürömi lakosok is, akik telefonhívásokkal, leveleikkel jelezték a problémát nekünk és a DMRV-nek is, amit nagyon köszönünk! A még vezetésével tárgyalásokat kezdeményezünk a középtávú és megnyugtató megoldás érdekében. Köszönjük, ha mindenki takarékosan bánik a vízzel!“
ÖPE:
Nem igaz! Nem a „Maradj otthon!” kampány miatt (eleve, a járvány miatt maradtak otthon az emberek, nem a kampány miatt…) van gond a szennyvíztisztító kapacitásával, üzemeltetésével, hanem az elmaradt karbantartások és a kellő odafigyelés hiánya miatt! A hétvégéken, ünnepnapokon eddig is itthon voltak az emberek. Még Küller idején is. Akkor is voltak ugyan kisebb üzemzavarok, de olyan szintű rendszer probléma, ami pár napja, nem történt, mivel megtörténtek a soros karbantartások, felújítások, gépcserék. Váratlan hatósági ellenőrzések is voltak. Sejtjük, hogy kiknek a jóvoltából…
Milyen „középtávú és megnyugtató megoldásra” gondol vajon a polgármester úr? Csak nem akarják ezt a pályázati forrást is újra gondolni, mint a bölcsődét tervezik?
Még Paksi idején elnyert pályázat volt a szennyvíztisztító bővítésére, amit Küllerék „áttárgyaltak” egy gazdaságosabb, stabilabb, KÖRNYEZETBARÁTABB megoldásra a budapesti szennyvíztisztító-rendszerbe való bekötésre. Úgy tudjuk, a nagy környezetvédő, Greenpeace-es polgármester és csapata azt tervezi, hogy ezt a már áttárgyalt forrást újra „áttárgyalja” az Állammal és mégis inkább bővítik a jelenlegi szennyvíztelepet… (Nóóóórmáááális?)
Így nehéz lesz előre haladni, eredményt elérni! Mikorra lesz itt üzembiztos szennyvízelvezetés? Ráadásul, a budapesti bekötés után megépíthető Bécsi úti főcsatorna megvalósulása után megépülhetne felette az évtizedek óta szükséges, járda is.
Persze nem csak a szennyvízkezeléssel vannak problémák!
Nézzük!
TB:
„ISKOLAI ZEBRA: TÖBB KOMOLY TAPASZTALT PÁLYÁZÓ A BUSZÖBÖL ÁTHELYEZÉSRE Nyílt ajánlattételi felhívásunkon több komoly, tapasztalt, szakmaiságáról ismert cég pályázott, aminek nagyon örültünk. Jövő hétfőn szerződünk a nyertes céggel, s indul az iskolai zebraépítés utolsó fázisa, a buszöböl áthelyezése, a járdák átalakítása és a megfelelő felfestések elkészítése.”
Szóval nem tudjuk hol áll az ügy valójában! Lényegi, határidőt is tartalmazó polgármesteri nyilatkozat nincs!
TB:
„IDEIGLENES BUSZMEGÁLLÓ a FLUART ELŐTT: A Falugondnokság munkatársai a Volánbusz forgalomtechnikai munkatársainak előzetes információi alapján előkészítették a 840-es busz ideiglenes megállójának előírt lelépő dobogóját. Köszönet a Fluart cégnek, hogy felajánlották a cég munkatársai által parkolásra használt területet az ideiglenes, a buszöböl áthelyezéséig használni tervezett megálló kialakítására. Készen várjuk, hogy a jövő héten az Operatív Törzs engedélyezi/előírja-e az iskolai ügyeletet. Az ideiglenes buszmegálló forgalomba állítása jövő hét közepére várható.”
ÖPE:
Lássuk, miért is van ezekre a fenti ténykedésekre szükség! Már megint a járvány miatt? NEM! Amiatt, hogy az eredeti, a Küllerék által megépítendő zebrát MEGFÚRTÁK a nem tisztelt 2097 Egyesület, akkor még ellenzékben lévő tagjai! Ezért van ez az egész kavarás! Már régen elfelejtettük volna a zebra témát, ha nem tűzi kampánykalapja mellé egyesületük a zebra ügyét. Igaz, akkor nem is ők lennének most a „bársonyszékekben”, mivel sokak szerint ezzel „verték” meg Küller Jánost.
Pár nappal ezelőtt, a lázas pótcselekvésben sikerült egy nagyon veszélyes buszmegállót produkálnia az önkormányzatnak a KÉT ÉVE megépült iskola megálló helyett, mivel ott a buszok a buszöbölbe telepített lámpák miatt nem állnak meg. Nem tudjuk, hogy jelenleg van-e olyan sofőr, aki a „barkács” megállóban leteszi az utasokat és ezzel vállalja az esetleges balesetek megtörténte miatti felelősséget.
Mindkét témában írtunk média felületeinken. Választ nem kaptunk…:
Nagyon sok fontos kérdés merült fel a ZEBRA és a BUSZÖBÖL ügyében:
Biztos, hogy Te engednéd, hogy ebben a tákolt buszmegállóban felszálljon a gyereked??
Biztos, hogy szükség van a buszöblök áthelyezésére? Így távolabb kerülnek az iskolától a leszálló gyerekek. Ez nem veszélyesebb, mint a mostani helyzet?
A biztonság most már nem olyan fontos, csak legyünk már túl az egészen?
Van kihelyezve figyelemfelhívó tábla bárhol is arról, hogy nem áll meg a busz az Iskolánál?
Mi a kivitelezés határideje a zebra és a buszöböl áthelyezésének? (Már, ha tényleg szükséges áthelyezni! Nem lett volna szükséges…
Furcsa, hogy a XXI. században Pilisborosjenőn, ahol hemzsegnek a szakértők az önkormányzat körül, mint a legyek a …. felett és állítólag óriási az irányítók profizmusa ebben a kis Édenkertben, ahol kirándulók egyre gyakrabban lepik el a falut, ez a barkács kép fogadja a Pilisborosjenőre érkezőket… és a természetvédelmi terület elején a szél viszi messze a…. szemetet.
TB:
„A RÉGI ISKOLA HASZNOSÍTÁSA”
Itt nem idézünk be a polgármester úr által leírtakból előzetesen egyetlen sort sem. Aki mélyebben elmerülne a ebben a fejezetben írásunk elején található linkre kattintva magáévá teheti az ott leírtakat.
ÖPE:
A régi iskola „hasznosítása” egyértelműen a „Waldorf iskola kezdeményezőinek” kifizetése a választási kampányban tanúsított támogatásukért, csak az a furcsa, hogy a döntés ellen eddig senki sem tett jogi lépést.
Olyan ez a Waldorf ügy, mint egy „saláta törvény”! Sok minden mást is beleraktak, hogy a lényeget eltakarják és a Waldorfot elfogadtassák az emberekkel. Átrakták a rési iskolaépületbe (magyarul kirúgták a saját épületéből) a Művelődési házat. Faluházat akarnak működtetni az épületben egy majdan működő iskolával szimbiózisban! Elképesztő dilettantizmus! Reméljük, a bölcsődét nem ugyanitt akarják elhelyezni! A most és a közelmúltban közzétett polgármesteri tervek szerint lesz minden az épületben, csak éppen vándorcirkusz nem.
Ami a legfelháborítóbb: már most folynak a munkálatok (állagmegóvás címén) a régi iskolában, gondolhatjuk azt is, hogy előkészítik közpénzen a Waldorf számára az épületet. Vagy nem?
TB:
SPORTPÁLYÁK:
– Megnyertük az MLSZ kedvezményes focipálya építési pályázatát és elkezdődött a focipálya építésének előkészítése. Első ütemben a mű fű és granulátumok elszállítása, illetve a vízelvezetés technikai megtervezése megkezdődött. (1.)
– Továbbjutottunk a Magyar Kézilabda Szövetség tornaterem/tornaszoba felújítás, illetve szabadtéri kézilabda pálya építés pályázatán. Ha bárkinek van egy szabad imája vagy pozitív gondolata, akkor kérem szorítson, hogy iskolánk tanulóinak sportolási lehetőségi javulhassanak! (2)
– Országgyűlési képviselőnk gratulált a héten az iskola “A” típusú tornaterem építése pályázatához, melyhez állítása szerint a héten a kormányzat pénzügyi forrásokat is biztosított, amit ezúton is köszönünk és alig várjuk, hogy elkezdődjön a munka a suli körül!
ÖPE:
Itt mindent újra akarnak csinálni?! Reméljük az eddig felújított, épített utakat nem akarja beszántani a polgármester úr csak azért, mert Küller János keze munkáját dicsérik! (A múltat végképp elt….?)
Felvetéseink:
1. Most van egy működő, kisméretű focipályánk, amit nagy örömmel vettek használatba és azóta is vígan focizgatnak rajta a helyi sportegyesület labdarúgói. Ha eddig jó volt, most kinek az érdeke, hogy újra forrásokat költsön rá az önkormányzat. Ne feledjük: a focipályát is Küller János és testülete építette pár éve.
2. Szabad ima? Pozitív gondolat? Ezek elégségesek lesznek? Nem kéne egy kicsit többet tenni érte?
3. Kinek, hol gratulált az országgyűlési képviselő úr? Nem láttuk a Budai úton Küller úr felé…
A tornaterem pályázatának elnyeréséhez mi is gratulálunk szép munka volt Küller János és csapata! Ez a pályázatot ugyanis még az előző polgármester Küller János és Képviselő testülete, a Hivatal munkatársai és persze az iskola igazgató asszonya harcolták ki! Ebben semmi szerepe nem volt a jelenlegi testületnek! Ezt valahogy elfelejtette megemlíteni a polgármester úr… (jellemző…) Mi is várjuk már nagyon, hogy kész legyen az a tornaterem!
(2018/120 !!!!!) Tájékoztató az eljárás eredményéről:
A hasznos intézkedéseket köszönjük, de nem tartjuk elégségesnek, főleg a tájékoztatást! Köszönjük rendőrünk és polgárőreink munkáját! Az enyhítést, a bringások pozitív megkülönböztetését nem értjük! Ahogy azt sem, hogy néhány eltanácsolt autós kiránduló még ajándékot is kapott… Ki találta ki ezt?
Jól értjük, hogy 30 autó bejöhet a lezárás ellenére? Normális ez?
Ki most a közterületfelügyelő? Sz.Gy. közterületesünk ugyanis sajnos beteg. Jó lenne erről is tudnunk!
TB:
SEGÍTÉS KORONAVÍRUS-ÜGYBEN: – Továbbra is segítjük az időseket, a karanténba kényszerülőket, a segítségre szorulókat vásárlással, ügyintézéssel, keresztrejtvénnyel, maszkokkal és pár napja háziorvosunk dr. Kovács Levente és a pilisborosjenői koronavírus koordinációs csoport orvosainak ajánlásával egy-egy pulzoximétert (? a szerk.) is tudunk adni olyanoknak, akik kérnek ilyet. – Lehetőségünkhöz mérten segítjük a koronavírus gazdasági károsultjait. Ideiglenes munkát kínálunk azoknak, akiknek több most a szabadidejük és jól jön bármilyen anyagi segítség és/vagy szívesen segítenének a falu szebbé tételében! Részletek itt: https://pilisborosjeno.hu/hirek/felhivas-falugondnoki-feladatok-ellatasara/ , jelentkezés Komlós Tibor alpolgármesternél. Csökkentettük az önkormányzati helyiségek bérleti díjait azoknál, akiket leginkább érintettek a koronavírus ügyében hozott korlátozások. Támogatjuk a magánbölcsődéket, hogy túl tudják élni a veszélyhelyzet következményeit.
ÖPE:
Köszönjük! Különösen a Füles szerű rejtvényújságot, melyet az önkormányzat minden helyi lakónak kipostázott a karantén okozta unalom enyhítésére! Lehet, hogy a választások óta elszenvedettek miatt mi is adhatnánk egy-két fülest valakiknek…
Pilisborosjenő szennyvíz-tisztítóból az Ürömön is átvezető kis patakban (Cigány patak) habos víz csordogál. Információim szerint nem Ürömön keletkezett a szennyező anyag.
Vajon honnan került a patakba? Mi kiváltó ok?
Minden valószínűség szerint a Pilisborosjenői szennyvíztisztítóból került az élővízbe némi nem tisztított, vagy nem eléggé tiszta szennyvíz.
Régi probléma, hogy megnövekedett igények miatt már nem elégséges a kapacitása a pilisborosjenői szennyvíztelepnek. Már a 2010-2014-es testület is tett lépéseket ez ügyben, akkor még, mivel arra volt pályázat a szennyvíztisztító bővítésére.
Az előző ciklusban Küller Jánosék a Budapestre való bekötés mellett döntöttek és a bővítésre elnyert pályázati forrást sikerült „átkérniük” a bővítés helyett a budapesti bekötésre. Ez több száz milliós project. ELNYERT PÁLYÁZAT! Ez a kivitelezés garantálná a következő évtizedek zavartalan, környezetkímélő szennyvízkezelését, mivel a fővárosi központi szennyvíztisztítóban történne a semlegesítés.
Most nem tudni, hogyan áll most az ügy! A jelenlegi habzás is arra hívja fel a figyelmet, hogy sürgősen lépni kell ez ügyben. A szennyvíz, az Ürömnél való bekötéshez való eljuttatására szolgáló vezeték kiépítése, és ott a budapesti bekötés halaszthatatlan!
Nem lehet vállunkat meghúzva azt mondani, hogy ráér!
Az ürömi lakosok aggódnak, mert láthatóan szennyezett a patak vize. Hiába van az Ürömi szennyvíz már a fővárosba bekötve mégis környezetszennyezés éri őket a pilisborosjenői nem megfelelően kezelt szennyvíz miatt. (Úgy tudom, hogy megfelelő karbantartás és anyagi ráfordítás esetén, igaz a jelenlegi kapacitás csúcsán, de még valahogy megoldható a befolyó szennyvíz kezelése. Ebben az esetben, sajnos, egyértelmű az önkormányzat felelőtlen hozzáállása!)
Az Ürömiek jelezték a pilisborosjenői Polgármester felé a jelenséget, de eddig nem történt semmi érdemleges lépés ez irányban, mondván ráér. Hol van ilyenkor az önkormányzat környezetvédelmi szakértője?
Mindenesetre, érdekes és lehangoló egyben, hogy a Greenpeace-es múltú pilisborosjenői polgármester fittyet hány a környezetre, és az emberek egészségére.
Egy ötlet: kössék be a szennyvízművet a Facebookra! Akkor talán tudná kezelni a problémát a polgármester úr!
