Földcsuszamlás

Tücsök utca 2020. 06. 14.

Tegnap 56 mm eső esett egy óra alatt! „Szép teljesítmény” az időjárástól.

Sajnos, sok olyan utca van falunkban, amelyek nem bírják, ha ekkora víz zúdul keresztül rajtuk, pláne ha meredeken lejtenek! Pilisborosjenő Külső Településrészen is ebből az adottságból fakad az a rendszeresen jelentkező, eddig minden testületnek komoly nehézségeket okozó probléma, mely a Tücsök utca és a Bécsi út káresemény néven híresült el tegnap a magyar médiában!

https://infostart.hu/belfold/2020/06/14/tombol-a-vihar-az-orszag-jelentos-reszen-kepek-videok

Sajnos, ismét elég csúnyán elmosta az eső a Tücsök utcát. Tavaly javították az útnak ezt a most újra tönkrement szakaszát, de ezzel a munkával csak az előző, a 2019. májusi vihar okozta kárt lehetett ideiglenesen orvosolni. 2019. júniusban a hatóság helyszíni szemléjét követően a Pilisborosjenőt ért viharkárok kijavítására vonatkozó kártérítési igény be lett adva az illetékes hatósághoz. Ekkor Pilisborosjenő több kárt szenvedett utcájára, területére, például a beomlott patakmederre is és természetesen a Tücsök utca rendbetételére is beadták az igényt. A domborzati viszonyok miatt nem először történik ilyen természeti katasztrófa Pilisborosjenőn. Ez csak annak lehet újdonság, aki nem régen költözött ide.

Az eddigi önkormányzatok, ha nehezen is, de tudták kezelni az állam forráskiutalás késlekedését. Általában fél évtől másfél évig is húzódhatott egy vismajor kárigény elbírálása. Utána sem azonnal utalták a megítélt összeget. Arra is várni kellett. Ez az olyan területeken jelentett nagy problémát, mint a Tücsök utca. Valamit mindig tenni kellett vele, ha elvitte a víz, de teljesen nem lehetett rendbe hozni, mert az állam az elbírálásig csak ideiglenes, a közlekedést lehetővé tevő javítást engedélyezett. Nem maradt más megoldás, saját forrásból kellett javítgatni az utat, amit, mire megérkezett volna az állami forrás rendszeresen elvitt a víz… Szerencse a szerencsétlenségben, hogy most még meg sem érkezett. Hogy kinek a hibájából-érdeméből nem tudjuk…

Úgy hallottuk, Pilisborosjenő új vezetősége megkapta az ehhez a problémához tartozó “vismajoros” instrukciókat az átadás-átvételkor. Kérdés: Pilisborosjenő új vezetése foglalkozott-e már ezzel a problémával, vagy csakis a falu központjának fejlesztésével és egyéb, szerintük fontosabb ügyekkel, például a Waldorf iskola idetelepítésével és az Átkötő út megépítésének elkaszálásán “munkálkodik”?

Közben a Bécsi úti településrész lakói továbbra is járda nélkül, a belső faluhoz hasonló infrastruktúra elérhetetlenségének tudatában és a beígért fejlesztések nélkül kénytelen megélni mindennapjaikat. Lehet, hogy a választási kampányban tett ígéreteket mégsem olyan könnyű betartani? Van, ami nem azon múlik, hogy milyen vélt, valós vagy csupán hazudott kapcsolati tőkével bírnak egyesek…

Egy önkormányzat mindent csak jogszerűen, a különböző hatóságok ügyintézési idejét kényszerűen kivárva az állam és a testület által alkotott rendeletek alapján tehet! Megköti a kezet a pénz hiánya és az idő… ( ez eddig is így volt…)

2017. évi határozatok – Pilisborosjenő Önkormányzat és Hivatal

Ami tegnap történt nagyban meg kellene, hogy határozza település fejlesztési irányát. Küller János 2020-es programjában már szerepelt a helyi felszíni vízelvezetés megoldása és az Útprogram. Akkoriban 3 milliárd forint lett volna az összköltség. Azóta háromszor beszavazták a „szakértőket”: a Községvédőket, a Paksit és harmadszorra a Tömörit. Romokon nehéz a programot megvalósítani! Mégis sokkal több történt a valódi forrásteremtés mellett a Küller érákban, mint a mindentudás egyetemét elvégzettek regnálása alatt!

Kérdés, mikor kíván a valódi feladatokkal foglalkozni a Pilisborosjenő Önkormányzata?

Az Átkötő út témája például olyan feladat, amely esetében csak élni kéne a kínálkozó lehetőséggel, mivel az állam építené meg! Csak jól kéne dönteni! Lásd korábbi írásunkat:

http://pbjfalunkert.hu/2020/01/16/atkoto-ut-3-0/

A mostani vihar markánsan megmutatta, hogy miért is van szükség az M10-re, M0-ra és Pilisborosjenő Bekötő (Átkötő) útjára. A 10-es út forgalma egész napra megbénult.

A „békeidőben” is tapasztalható tumultuózus forgalmihelyzet arról árulkodik, hogy a fenti fejlesztések nem maradhatnak el! Ezeket a lakosság lélekszámának növekedése is indokolja. A környék közlekedési anomáliája már falunkra is átterjedt! Pedig most még csak az új lakók okozta „természetes” forgalomnövekedés, a természeti környezetet élvezni kívánó turisták és időnként a Levendulás indukálja azt. Mint a mostani hétvégén is. Sajnos az ide érkezett kirándulók, levendulavásárlók nem törődnek az itt élők nyugalmával. Lerohanják a falut és a szabálytalan parkolással akadályozzák a gyalogosok, autók forgalmát. Mi lesz, ha a Waldorf is bele kezd a munkába?

Amennyiben Pilisborosjenő Önkormányzata tényleg a gazdasági és oktatási fejlesztések irányában kíván lépéseket tenni, mint ahogy hirdetik, a mostaninál sokkal többet kéne tenni a siker érdekében. Különösen a fejlesztésekhez szükséges anyagi források megteremtésének módja, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a Bécsi úti településrész fejlesztése vész a ködös homályba.

Ha a Waldorf iskola működése felpörög, pár év alatt komolyan növekedhet a városból ki autókázók száma Pilisborosjenőre, mert a Waldorf nem a helyi lakók érdekében létesül meg nálunk. Jelenleg abszolút nincs belső igény rá. Az állami iskola kiválóan teljesíti feladatát! A gyerekek szeretnek odajárni. Jók a tanárok, az infrastruktúra. Hamarosan lesz (lesz?) tornaterem, zebra (?).

Emellett az MLSZ-el közösen tervezett (!) sportpálya is forgalom növekedést fog okozni és az ide és a faluba szervezett egyéb rendezvényekkel együtt máris generálódik az igény a bekötő út megvalósításához, amelyet most még teljes eltökéltséggel megakadályozni próbál az önkormányzat.

https://www.kozbeszerzes.hu/adatbazis/megtekint/dbhatarozat/portal_372335/

Felelősséggel tartozik az önkormányzat MINDANNYIUNKÉRT! Nem csak a szűk támogató rétegért! Nem mindegy, hogy mit nyer és veszít a falu lakossága egy-egy döntéssel. Ha most elkaszálják az Átkötő utat, a tegnapihoz hasonló katasztrófa esetén milyen „egér út” lesz. Ki, miből fogja megépíteni, amikor már nem lesz állami részvétel??

Az Átkötő út megépítésével a terület csapadékvíz-elvezetése is megoldódna, mivel az állam gondoskodna erről is az út megépítésekor. Az évtizedek óta (!) rendszeresen visszatérő Tücsök utcai aszfalt kaland oka valójában az, hogy (ezt egész véletlenül Tömöri Balázs is elismeri a Totalcar oldalon megjelent felelősség-lepattintó videójában) a Bécsi úti településrész feletti mezőgazdasági területekről lefolyó víz, árkolás és a vízelvezetés hiányában az utcán ömlik le a 10-es útra. Ennek a vízelvezetési, árkolási munkának az elvégzéséhez, a kivitelezés költségének nagysága miatt saját erőből sohasem lesz lehetőségünk. Tehát borítékolható, hogyha az Átkötő út megépítését ellehetetleníti az önkormányzat a Tücsök utca aszfaltja minden éveben a 10-es úton „landol”, akárhogy is építik meg!

Nekünk nem mindegy, hogy milyen hatást gyakorolnak a környezetre és az emberek mindennapjaira az eddig meghozott és jövőben meghozandó önkormányzati döntések! Reméljük, a polgármestert és testületét támogatókban is van annyi faluszeretet, hogy akár együtt kikényszerítsük a jó, a falu egészének megfelelő jó döntéseket, nem mellesleg az aktív munkát. Reméljük azt is, hogy mihamarabb hírt kapunk afelől, hogy a polgármester visszaadta a rendkívüli helyzetre való indokkal magához vont testületi jogköröket és nem kíván tovább élni az ezzel járó rávonatkozó TELJES SZEMÉLYI FELELŐSSÉGGEL!

Tömöri Balázs polgármester Tücsök utcával kapcsolatos helyszíni videós nyilatkozata, melyben érdekes (” szülőanyám sem hiszi el” szintű) megállapításokat tesz a felelősséget illetően, itt tekinthető meg:

Egy viharos….

Egy viharos éjszakán… (Karthágó)

Ha némi késéssel is, a múlt ismétli önmagát. Tavaly májusban volt hasonló, viharos időjárás, mint tegnap. Országosan most is jelentős károkat okozott. Sajnos egy haláleset is történt.

Falunkban, híreink szerint, elsősorban a Bécsi úti településrészen történt nagyobb kár. A Tücsök utca, a tavalyi kár után, még a vismajor igény leadása előtt a szemle után engedéllyel, szakszerűen, beton alappal, aszfalt burkolással kijavított burkolata „sétált” le a 10-es útra. Ezt az ideiglenesnek szánt javítást még Küller János polgármester volt kénytelen elvégeztetni, mivel az állami kártérítés összege késett és a közlekedést biztosítani kellett (a hírek szerint máig sem érkezett meg a forrás… nem kéne tenni érte valamit?)

Fotó: internet

Az önkormányzati munkában jártas egyéneknek ezen késlekedés nem jelent meglepetést. Tudja, hogy milyen lassan „folynak” be a pénzek a vismajor keretből. Éppen ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy mihamarabb hozzájuthasson a károk kijavításához szükséges forrásokhoz. Amíg a pénz nem érkezik meg, csak külön állami engedéllyel lehet a károkat helyrehozni. Nagyobb, végleges helyreállítást csak a források beérkezése után lehet elvégezni. Ezt csak azért írjuk le, mert már szárnyra kapott az a hír az éterben, hogy rosszul lett a Tücsök utca burkolata kijavítva. Elképesztő, a vitákban először a Küller által elvégeztetett rossz javításra koncentráltak a hívők, aztán arra, hogy tulajdonképpen nem is lett volna szabad kijavítani, mert míg a pénz, engedély nem jön meg nem szabad hozzányúlni. Tavaly, még ellenzékben meg azt sürgették, hogy miért marad kijavítatlanul az út, nem lehet közlekedni stb.

Kedves 2097 Hívők!

Ideje lenne a saját hajójukat az eredmények felé kormányozniuk és potentátjaik alkalmatlanságának jeleit észrevenni, akár kritizálni „munkájukat”. Hány hónapig, évig akarnak még visszamutogatni, elmúlt ötévezni?

Új polgármesterünk, most is a szokásos nagy elánnal és egy esernyővel felszerelkezve, rosszalló arckifejezéssel állt ellen a viharnak, persze a kár megtörténte és a zivatar elcsitulása után… Mint a 444 (!!!!) hontalan lapon is látható fotó is bizonyítja szoros barátság lehet a weboldal és polgármesterünk támogatói és becses személye között. https://l.facebook.com/l.php?u=https%3A%2F%2F444.hu%2F2020%2F06%2F14%2Ffoldcsuszamlas-volt-pilisborosjenonurom-es-solymar-kozott-lezartak-a-10-es-foutat%3Ffbclid%3DIwAR0Auokb6ub_pfWlWNlOULch5vQfwhPdZl9JQ1NV23VjX4fhDCoCK5KykP4&h=AT20QR7vla3vW8UFTokYEG2oUvLWWkDIsUJG7dIYKCdcvVqyhzf8xpyjUmV-qGK0Gyt3jUMSraApEfEf97c5X16CZVyFkYfjlaL_Cdos4bVZ7Vp0m-RUFoPzk5lj1lvcazQBjw

Ezen média eddig nem nagyon adott hírt a falunkban történt dolgokról, eseményekről. Vajon most miért teszi…?

Jellemző, a polgármester és testületének támogatói a mostani vihar károkért is Küller Jánost tennék felelőssé. Jó reggelt! Ki vezeti (?) most a falut? Ha Külleré volt a felelősség tavaly és képletesen vízözön elé kellett volna feküdnie a kár elhárítása érdekében, ahogy kívánták anno a most hatalmon lévők, tegnap miért neki kellett volna ezt ismét megtennie? Hol volt a polgármesterünk? Fotózkodott a 444 oldalnak! Gratulálunk!

Na! Ilyenkor jön ki az eredménye annak, hogy a virtuálisan végzett tevékenytelenségnek mi a gyümölcse!

Végső búcsú

Komlós Tibor, egykori ÖTE tűzoltóparancsnok temetése 2020. június 18-án 16 órakor lesz a pilisborosjenői temetőben. Utána szentmisét tartanak az elhunyt emlékére a pilisborosjenői Tájházban.

Forrásteremtés?

Forrásteremtés?

Lassan ideje lenne elgondolkodnia a pilisborosjenői önkormányzatnak, ha már annyi jó ötletük volt még ellenzékben azon, hogy a lassan az itt élők tűrőképességének határát elérő turizmusból milyen formában tudna részesülni falunk.

A pandémia elején és közben is sokan látogattak ide.

Egyéb forrásteremtési lehetőségek megteremtése sem lenne ördögtől való, persze a falu ingatlanvagyonának eladása szerintünk nem forrásteremtésnek számít, hanem forrás-elherdálásnak.

Valahogy nem hallani semmit arról, hogy a „pályázunk ilyen, meg olyan forrásokra” lehetőségen (?) kívül bármilyen terve, elképzelése lenne a polgármesternek, testületnek arra, hogy a Pilisborosjenő falusias környezetének megtartása melletti fejlődést milyen pénzeszközökkel kívánja megvalósítani.

Számtalan agyament ötlet került már publikálásra. Van, amit már elkezdtek megvalósítani, pedig még azt a pályázatot sem nyerték meg, melyből tervezik az épület átalakítást (Waldorf iskola alsó (!) szintjének faluházzá alakítása). A terv már meg van. A kertet, udvart már feldúlták. A munka csigalassúsággal halad… de minek is, kinek is?

A pályázaton nyert műfüves pálya helyén vajon mi épül?

Az iskolai zebra és a tornaterem építését még mindig nem kezdték meg.

Ilyen lenne a tornaterem

Minden, ami működik az előző testületek munkájának köszönhető. Már, ami megvalósult már 2019. október 13 előtt, mert, ami nem, csak terv volt, vagy a megvalósítás szakaszában volt azt leállították, elkaszálták…

Kivétel a közvilágítási program. Ebben a készen kapott feladatban is sikerült szarva közt a tőgyét eltalálni az iskola előtti buszmegállóba való lámpaoszlop állítással.

Ezért kellett azt a szörnyeteg ideiglenes (?) buszmegállót üzembe helyezni.

Meddig legyünk még türelmesek?

Mások szemszögéből

Kedves Pilisborosjenőiek!

A legutóbbi választás óta gyakorlattá vált, hogy a polgármester és hívei egy zárt Facebook csoportban tárgyalgatják falunk, akár sorsdöntő kérdéseit is, ezért egy új rovatot, a Mások szemszögéből című komment közlő sorozatot indítunk. Ezúttal a 2097 Falufórumon a Waldorf iskola témájában folytatott vitát tárjuk Pilisborosjenő lakói elé.

Mások szemszögéből

Vélemények a 2097 Falufórumon a Waldorf iskola témájában (is)

Az ÖPE Falunkért weboldalán megjelent írás kapcsán került fel az első vitaindító kérdés:

Becske István: Most meglepődtem: legutóbb meg úgy volt, hogy a lakosság többsége és a 2097 vezetősége pedig kifejezetten ellenzi a waldorfnak való átadást: akkor ezt most hogy? Mégis átnyomták?.. asszem kicsit lemaradtam..

Becske István,tudja…a kótya-vetye…😏

Becske István Sajnos le maradtál…

Érdekes fejlemények zajlanak!

Becske István persze Pisti a csodálkozás helyett megtekinthetnéd az önkormányzat május 15-i bejelentkezését, amiből számodra is kiderül, hogy a w iskola az emeleten kapott helyet, az alján pedig Faluház lesz.

Ferenc Erdélyi oké, köszi, sajnos nem volt időm vele foglalkozni. Fenti előzmények fényében ez számomra akkor is meglepő!

Becske István értem, de ugye az is kiderült akkor számodra, hogy nem, nem adták át az iskolát a w iskolának, csak a felső emeletét használhatják. alul a művelődési ház termei, könyvtár lesz

Ferenc Erdélyi persze, értem, de nekem ez így sem százas – a lakossági fórumokon (többön is ott voltam) egyértelműen nem támogatta a lakosság, és tudtommal a 2097 vezetése is erősen ellenezte. Ezután -még ha csak részben is adták oda- nem érzem tisztának, korrektnek. A fórumok pedig végképp nem értem , mire voltak – befogni az emberek p*fáját ?! .. bocs, de másra nem tudok gondolni..

Én a -fórumokon is megkérdezett- lakosság érdekeinek, igényeinek az érvényesítéséről beszélek: úgy általánosságban is – nem ez lenne az önkormányzat feladata? ..az fel sem merül bennem, hogy visszamenjünk az elődök gyakorlatához: azt csinálju, amit mi akarunk, akár a lakosság igényei-érdekei ellenében is – nem hiszem, nem akarom hinni, hogy /újra/ ez lehet a cél! Vagy talán túl naív vagyok?

Becske István kezdettől fogva a kompromisszumra törekedett az önkormányzat.

Én a -fórumokon is megkérdezett- lakosság érdekeinek, igényeinek az érvényesítéséről beszélek: úgy általánosságban is – nem ez lenne az önkormányzat feladata? ..az fel sem merül bennem, hogy visszamenjünk az elődök gyakorlatához: azt csinálju, amit mi akarunk, akár a lakosság igényei-érdekei ellenében is – nem hiszem, nem akarom hinni, hogy /újra/ ez lehet a cél! Vagy talán túl naív vagyok?

Becske István a lakosság egy részének igénye volt a w iskolára, amit a Patrióták is támogattak …

Egy másik felének meg a Faluházra.

Ezt a két igényt próbálták meg most kompromisszumos megoldásként kielégíteni. Ez a megoldás nekem teljesen megfelelő és gondolom, számodra is jobb, mintha pusztán raktárként árválkodna ott a falu közepén.

Ferenc Erdélyi értelek, de megkerülöd az alapkérdést: a lakosság egy kisebb része igényelte, amit felmérések szerint a döntő többség nem támogatott: én még mindig maradnék az elvi szintű alapkérdésnél, ami előző komentemben elhangzott:  “Nem a -fórumokon is megkérdezett- lakosság érdekeinek, igényeinek az érvényesítėse lenne az önkormányzat feladata? (..az fel sem merül bennem, hogy visszamenjünk az elődök gyakorlatához: azt csinálju, amit mi akarunk, akár a lakosság igényei-érdekei ellenében is – nem hiszem, nem akarom hinni, hogy /újra/ ez lehet a cél! Vagy talán túl naív vagyok?)

Becske István Igen…

György Gergely már megint?!

Ferenc Erdélyi a lakosság mekkora részének volt igénye? 2-3-4 családnak?

Klaudia Bede Nem fogsz kapni érdemi választ.

Mert nem tudja miről beszél eredetileg.

Amit bediktáltak a fejükbe azt skandálják.

Ez ennyi és nincs további válasz tőlük.

Sajnálom őket!

Nem szabadlelkű emberek.

Tünde Mándoki nem is számítok érdemi válaszra. Ilyen kérdések miatt tiltani, fenyegetni szoktak😉😁😁 ha nem a falu rovására menne, szórakoztatna is.

Klaudia Bede engem a gyerekeim életkora miatt nem érint a w iskola, de történetesen az én gyerekeim is w iskolába jártak. ennek megfelelően ismerem a falu waldorfos családjait.

elég sokan vannak és elég sok nagycsalád van a faluban, így egészen biztosan mennek majd oda többen is. Ráadásul ők nem ingyen kapják az iskolát, fizetnek érte és megdolgoznak érte, hogy működő képes legyen.

Mivel az iskolaépület elég hosszan állt tényleges használat nélkül, nkább örüljenek, hogy lesz benne élet.

Ferenc Erdélyi 2 évig állt, statikailag nem felel meg iskolának. Nem véletlen zárták be.

2 helyi család, 8 család Budapestről érdeklődött.

 A 4 hónappal ezelőtti tájékoztató alapján.

Márciusban 1 fő volt az érdeklődő 😊

Tünde Mándoki ez legyen az ő problémájuk. ha meg tudják csinálni, akkor csinálják, mit fáj az magának?

Ferenc Erdélyi,a falunak fog fájni…😏

Ferenc Erdélyi Egy Önkormányzati Épületről van szó. Nem egy viskóról. A faluban.

Lehetett volna egy sokkal hasznosabb, nevesebb célra  felhasználni.

Mint szét mutyizni…

Tünde Mándoki minden fillér, amit a w iskolát gründoló családok befektetnek az épületbe, az haszon a falu számára.

Ferenc Erdélyi 😂😂😂

Uh, de kik azok??

Tok jó, hogy mindenről szó van, csak a lényegről nem. megfelel-e a fórumokon is kinyilvánított népakaratnak, vagy sem? Ha igen, az tökjó. Ha nem, az meg tökre nem! Waldorf, vagy egyetemes anyaszentegyház az alany, ebből a szempontból mellékes…

Becske István,úgy tűnik sosem tudjuk meg…😏

Becske István Nem felel meg!

De számít ez valamit? – Nem, nem számít..

Tünde Mándoki nem akarom elhinni, hogy 7 hónap után már ugyanott tartanånk, mint az elődöknél!

Ferenc Erdélyi most közpénzből történik felújítás. Mennyiből is?

Becske István te képviselőként is csak pletykákra alapoztad a véleményedet, vagy időnként valami konkrétumot is beszereztél?  Mint te is tudod, a Patrióták támogatták a w iskola alapítását. Te akkor hol voltál?

Klaudia Bede valami konkrét információ, vagy csupán a sanda feltételezés, hogy biztosan lopnak? Én csak gyerekes családokat láttam az iskolaudvaron dolgozni.

Ferenc Erdélyi, rosszul látta 👀

Ferenc Erdélyi folyamatosan elbeszélünk egymás mellett: (nyilván igazad van és hiányosak információim, de hát pont ezért kérdezek!) : én csak annyit szeretnék tudni, a fórumokon is kinyilvánított lakossági akarattal szinkronban, vagy azzal ellentétben döntöttek? Ha nem akarsz, esetleg nem tudsz válaszolni, mond meg, semmi gond! (Igen,a Patrióták támogatták anno, de most nem ez a kérdés..)

Becske István én éppen olyan fórumon voltam, ahol a konszenzus pártiak voltak többségben (azaz indulhasson el a w iskola, de ne kapják meg a teljes épületet, hanem társbérletben a Faluház is induljon el ott.

Ferenc Erdélyi Feri, elképesztő vagy, Dr. Demagóg…

György Gergely értem. demagóg az, aki nem osztja a véleményedet.

ez is egy álláspont.

Ferenc Erdélyi Oké, valószínűleg a waldorfnak szervezett alkalmon voltál: az összes többin nem ez volt a képlet! A 2097 részéről pedig az elnök szemem láttára fejtette ki, hogy nem tudják támogatni, sőt ” az egyesület számára ez komoly arcvesztést jelentene”  – ezek után legalábbis meglepő a végkifejlet (persze csak akkor, ha nem az előző testület módszereiből indulunk ki – úgy látszik, tényleg naív voltam, mikor többet feltételeztem..).

Becske István Biztos, hogy a Waldorf a vég cél??

Ferenc Erdélyi na ezt már kikérem magamnak! Egy szóval sem utaltam (nem is gondoltam) arra, hogy lopásról lenne szó. Konkrétan a Hírmondóban volt olvasható, hogy közpénzből történik a felújítás, amit csak a lakosság elenyésző kisebbsége fog élvezni. Ha erről Önnek a “lopás” kifejezés jut eszébe, arról én nem tehetek. Nyilván több információja van, mint nekem, és ez valószínűleg kellően megalapozta a fenti véleményét, engem nem érdekel, elvégre nem az én véleményem, hanem az Öné, nem én vádolom lopással az egyesületet, hanem Ön. Ezt azért ne felejtse el…

Becske István én az utolsó fórumon is ott voltam, ahol minden elképzelést felvázoltak.

Klaudia Bede a w iskola termeinek kialakítása a w iskola feladata. A Faluház projekt az önkormányzaté, ezért a művelődési ház kialakítása önkormányzati feladat. Remélem, segíthettem.

Ferenc Erdélyi nem, nem segített 😉 a Hírmondóban konkrétan a W miatt szükséges felújításról volt szó. Illetve, segített mégis, megerősítette az egyesület “keménymagjának” kommunikációjáról alkotott véleményemet.

Mivel nincs Online Hírmondó, és az Önkormányzat honlapján sem tüntették fel, így a helyi rendeletnek nem feleltek meg.

Ferenc Erdélyi ok, úgy látszik merőben más tapasztalataink vannak az ügyről – mindenesetre a 2097 álláspontja egyértelmű volt, abban legalább egyetérthetünk..

Még egyszer (utoljára) felteszem a kérdést, amire 30 komment alatt sem kaptam választ (sok más mindenre igen): .. “én úgy tudom,a lakossági többség nem támogatta, a 2097 vezetése kifejezetten ellenezte a waldorf régi iskolába költözését – légyszíves ezt cáfold vagy erősítsd meg, hogy tudjam: önkormányzatunk a népakarat figyelembevételével, vagy ellenében döntött! “.

Nekem nem úgy tűnt, hogy a népakarat ellenében ment volna a döntés, ahogy a 2097-en belül sem volt egységes elképzelés arra, hogy mi történjen. Két elképzelés összegyúrása lett a végeredmény.

Imre a 2097 elnöke, de szabad az övétől eltérő véleményt képviselni.  Az utolsó, minden elképzelést felvonultató fórumon a népakarat inkább a konszenzust támogatta.

Ferenc Erdélyi úgy látszik meglehetősen különbözőképp látjuk a dogokat – ami persze nem feltétlenül baj (de nem is feltétlenül jó!)

Becske István a kompromisszumos megoldások szerintem mindig jobbak, mint a kizárólagosságra törekvés. Főként, hogy egyikünk sem jövendőmondó.

Szabolcs Tarjanyi :

Miért rossz döntés szerintem a Waldorf iskola. Nem ismerjük a tanulok számát, de az tudjuk, hogy nem igazán helyiek fognak ide járni.

Vagyis a helyi adóból, bevetelekből nem az amúgy is lemaradt falut próbáljuk meg karbantartani, építeni, hanem budapesti tehetős (havidíj az iskolákban 50.000-100.000ft ) családok gyerekeinek taníttatását finanszírozzuk.

Körül kell nézni a faluban, minden gazos, nincs rendben egy patakpart sem, vízelvezetés hiányos, utak állapota katasztrofális sorolhatnám a hibákat, de nekünk a legfontosabbak a Budapesti vagy Solymári waldorfos gyerekek.

Növeljük az autóforgalmat ezzel együtt a környezetünkre nem figyelünk. Greenpeace biztos ezt ajánlja.

Ilyenkor példaként a családi költségvetésbe kellene belegondolnia a döntéshozónak. Ha otthon nincs tető a gyerekei felett miért a szomszédnak kellene segíteni akinek éppen mindene megvan? Persze ezt a tévedés kockázatával irom, lehet, hogy a döntéshozoknak nem a saját gyereke a legfontosabb.

ha én körülnézek a faluban, akkor a központban egy romos házat látok, elhanyagolt, kazán tárolásra használt udvarral, ahonnan az éhező birkák időnként kitörnek, hogy az utcán növő növényekből valami táplálékot nyerjenek az éhhalál előtt.

Amikor ezt látom, mindig elgondolkozom, hogy milyen ember lehet az, aki ezt teszi ezzel a szép faluval, de aztán meglátom a törpét és magam is hasonlót kívánok neki.

Édes ez a személyeskedés. Gondolom azon még nem tudott elmélkedni miert olyan romos az a parasztház, javaslom látogasson vissza akitől a vicces infókat kapta talán elmeséli.

Vicces informátor a kártérítésről sem büszkélkedett, sokszor érdemesebb az elmét a sötétben tartani. Hajrá!

Szabolcs Tarjanyi mivel a birkákat egyszer én hajtottam vissza a kertbe, hogy ne egyék tovább a ház előtti bokrokat és sk tettem vissza a kerítésként szolgáló raklapot, köszönöm, de elég direkt infókkal rendelkezem.

a többi meg nem rám tartozik.

Ferenc Erdélyi hazugságot írt annyi a lényeg.

Szabolcs Tarjanyi ühüm. nem is volt ott birka, és az sem éhezett.

Ferenc Erdélyi Moldova György a beszélő disznó könyv első mondata jut eszembe önről és a könyv előzményei. Helyi verzióban a beszélő birka. Érdemes elolvasni.

Becske István :

Általánosságban igazad van: konkrétan azonban vannak jó és rossz kompromisszumok – ha fenti aggályok igazak, akkor itt utóbbiról kell beszéljünk, sajnos..

Erdélyi:

valami konkrétum, vagy csupán az öpe suttogó propagandájára gondolsz? nem mindegy.

Tarjanyi :

Erdélyi úr az a leggagyibb a válaszában, hogy a Waldorf iskolai tényeire ön az ingatlanom fikázását tudta ellenérvként felhozni. Én örülnék neki ha önnek is legalább lenne ilyen háza.

Erdélyi :

Nem voltak tények, Szabolcs, csak vagdalkozol. Az iskolaépület az önkormányzat tulajdonában van, ennyi az egyedüli biztos.

Tarjanyi :

És a törpém, hogy jön a waldorfos és a helyi adóhoz. Erre csak egy angol szó jut az eszembe. Shame on you.

Ja az nem tény, hogy az iskolát a helyi ingatlanadóból újítják fel?

Mándoki :

Ferenc Erdélyi Az Önkormányzat tulajdonában! Tehát Pilisborosjenő vagyonát képzi és csak egy, a 2097 egyesület akarja a Waldorf iskolát, nem pedig Pilisborosjenő lakossága.

Waldorf iskola létre jöttét most a Pilisborosjenő lakossága finanszírozza a befizetett adóval. Úgy tesszük ezt, hogy a Waldorf mint alternatív közintézmény nem a, helyi lakosságot szolgálja ki.

Ennek elfedésére jött a Faluház koncepció, ami egyébként kell a Waldorf tervéhez.

Tarjanyi :

Ferenc Erdélyi továbbra is gusztustalan a stilusa. Én nem fikáztam sem a szakállát sem a házát, sem az anyját.

Erdélyi :

Szabolcs Tarjanyi annyi mentségem legyen, hogy nem én tettem ilyenné azt az épületet, ahogy a figurát sem én helyeztem oda.

Szabolcs Tarjanyi cuki a törpéd😊, minden anyának tisztelet 🙂

Az adónkból pedig most Waldorf lesz., semmi más.

Kátyús marad az út, gazos és szemetes a falu.

Nincs egy virág az  önkormányzatnál. De Waldorf lesz!

Nincs 30-as tábla sem a faluban. Nincs zebra sem.

Erdélyi :

Szabolcs Tarjanyi Kedves Szabolcs, ahogy azt írtam, én csak a törpére hivatkoztam. Amennyiben ez a figura számodra az anyázás allegóriája, úgy megkövetlek. Ugyanakkor megkérdezném, hogy akkor kinek és miért tetted ki azt a törpét. És ha ennyire érzékenyen reagálsz rá, akkor te mit gondolsz a mások érzékenységéről?

Ami a házad illeti, az egy nagyon jó analógiája annak, hogy mi történik, ha a szükséges kompromisszumokat nem lehet megkötni. Pedig még akár életképes is lehetett volna a terved, ha meg tudsz állapodni a szomszédokkal és a realitásokat el tudod fogadni.

Az önkormányzat felé tett kritikád bizonyos kérdésekben akár jogos is lehetne, ha egyébként, te magad annyira rendben tartanád a házad táját, hogy csak az önkormányzati teendők rontják az összképet. Ez most nincs így, szerintem.

Ami az iskolaépületet illeti, az a van-e rajta sapka tipikus esete. Az elején amiatt aggódtatok, hogy a w megkapja a falu értékes ingatlanát. most azon jajongtok, hogy az önkormányzat saját tulajdonában tartotta meg az ingatlant, csak inkubációs időszakra adja bérbe a w iskolának, és az ott elhelyezett Faluházhoz készíti elő a terepet. Hogy a w iskola egyébként önerőből 15 millió Fttal járul hozzá az épület állagmegóvásához, az most valahogy elsikkad.

Igen, az épületben nem pilisborosjenői gyerekek is tanulnak majd. az ő családjuk is pénzt hoz ide. Az ő családjuk is vásárol majd a faluban és szolgáltatást vesz majd igénybe. innentől egyáltalán nem egyoldalú a kérdés, bármennyire is szeretnéd úgy beállítani.

nem várom, hogy egyetértsél velem.

Mándoki :

Ferenc Erdélyi Ez az   ,, önerő” az adományból jönn össze amit  itt kéregetnek??

Tarjanyi:

Ferenc Erdélyi tehát irtam egy véleményt amire érvelesként öntől az választ kaptam, hogy a házam milyen, illetve a törpe jókívánságát viszont küldi.

Ezek leperegnek rólam.

A falu megtanított arra, hogy nem erdemes a hazugság ellen harcolni. Gyárthatják a falusi legendákat nekem attól nem lesz rosszabb. Ha valaki meg nem köszön vissza, otthon röhögünk egy jót rajta.

De a tegnapi egyik válasza is arról árulkodik, hogy a rosszindulat a vincellérbe is beszivárgott, Feri találmányát sokan benyelték.

És innen szeretném megköszönni Ferinek, hogy így a csőd messziről elkerült, mivel annyiszor jelentett fel, hogy inkább kikerültem az akadályt és nem álltam bele az emlitett projektbe.

Tisztelt Erdélyi úr a tegnapi érvcunamija is azt bizonyitotta a waldorf hívők mennyire erőszakosan képesek meggyőzni igazukról. Már volt szerencsém résztvenni egy waldorf projektben ahol ugyanez a mentalitás ment.

Mai napig a lakosság 70% nem tudja mi a kapcsolat a waldorf és az önkormányzat között. Megy a sunnyogás, senki nem lépett ki a homályból.

A 15 milliót ismereteim szerint persze a tévedés kockázatával írom a waldorf lelakhatja vagyis az csak megelőlegezi a önkormányzatnak.

Erdélyi úr önnek szerintem nincs adózási ismerete. Áfa az államé. Nyereségadó az államé. Jarulékok az államé. Egy az iparüzéai adó maradhat itt, de ez is a tulajdonoson múlik. Vagyis ha vesz egy perecet a faluban egy solymári waldorfos szülő az kb semmivel nem növeli a falu bevételeit.

Ellenben én kénytelen vagyok évi 400.000 ingatlanadót fizetni amiért kb semmit nem kapok.

Gazt nem vágják le, mert nincs ember. Falu rendezetlen. Vizelvezetés nincs. Jegyző, Tömöri Balázs 7 hónapja nem válaszol a levelemre törvényi kötelességére fittyet hány.

Ellenben egy waldorf pénzt kap úgy, hogy kb semmit nem tesz be.

Na ez itt a baj.

Erdélyi :

Szabolcs Tarjanyi csak az olyasfajta félretájékoztatás ellen szóltam fel, mint az utolsó mondata. nem, nem kapnak pénzt.

gondolom, azért fizet ilyen sok ingatlanadót, mert nincs ide bejelentve.

tévednék?

Azért kitalálhatna valamit azzal házzal, mert így csak szétesik és kár lenne érte.

Ferenc Erdélyi kap pénzt szerintem. 2000 ft helyett 600ft/nm kell fizetnie.

Igen rosszul tudja ezt is a vincellér utca Kossuth rádiója. Nem részletezném az adóoptimalizálás lehetősegeit, de bejelentés mellett ilyen az adókivetés mértéke.

Az a ház tíz éve kész lenne ha ügyvéd úrnak lenne némi esze. Ügyved úr és baráti körének beadványainak 100%-át elutasította a közighivatal, úgy hogy nincs jogász képesítésem. Ellenben sok pénzébe került az adófizetőknek a sok monkey business, meg a kártérítésem.

Tarjanyi :

Ferenc Erdélyi kap pénzt szerintem. 2000 ft helyett 600ft/nm kell fizetnie.

Igen rosszul tudja ezt is a vincellér utca Kossuth rádiója. Nem részletezném az adóoptimalizálás lehetősegeit, de bejelentés mellett ilyen az adókivetés mértéke.

Az a ház tíz éve kész lenne ha ügyvéd úrnak lenne némi esze. Ügyved úr és baráti körének beadványainak 100%-át elutasította a közighivatal, úgy hogy nincs jogász képesítésem. Ellenben sok pénzébe került az adófizetőknek a sok monkey business, meg a kártérítésem.

Erdélyi :

Szabolcs Tarjanyi szóval nem kap, csak méltányossági díjat szednek tőle. gondolom, tucatnyi válalkozót kellett kidobni, mert a w vette el előlük a helyet.

Fenti vita egyes részletei már több weboldalon, FB megosztásban is nyilvánosságra kerültek falunkban. Sokan véleményt nyilvánítottak már a kommentelők  véleményéhez máshol is. Ezért gondoltuk úgy, hogy teljes terjedelmében, változatlan formában, a helyesírási hibákat is bent hagyva közöljük az eszmecserét.

ÖPE

Az életé az előny!

Az életé az előny!

Pilisborosjenő egykor gyér forgalmú kistelepülés volt. Mára, szinte észrevehetetlen a különbség Budapest óbudai része felől hazafelé haladva a különbség a városi és vidéki forgalom között.  Egyre nagyobb a népsűrűség, egyre több szabad terület épül be s ezzel együtt az autó-, és gyalogos (!) forgalom gyors növekedése is tapasztalható. Sajnos nyomát sem látni új közlekedési fejlesztéseknek.

A népesedés növekedését csak lassú ütemben követi falu infrastruktúrájának fejlesztése, útjainak, járdáinak megújítása. Vannak ma is fejlesztések, melyek lekötik ugyan az önkormányzat erőforrásait, de érdemi változást nem hoznak fenti témában. Átépítik például a régi iskolát faluházzá, ugyanabban az épületben pedig Waldorf iskola fog működni…. Feljebb a Fő úton a játszótér mellett lesz egy, állítólag az MLSZ által finanszírozott, de önkormányzati önrész köteles sportpálya. Az MLSZ ezért cserébe rendezvényeket szervezhet majd a pályán.

Lesz nemsokára Bölcsődénk. Lekerült a napirendről az az elképzelés, mely szerint a belső faluban építették volna fel a pályázatban szereplő új óvoda melletti terület helyett! A tervet azért áttervezik…

A Fő út és Budai út vonalán így több intézmény kerül üzembe a közel (?) jövőben. Ezek plusz forgalmat generálnak majd falunkban, főleg a faluközpontban. Arról nem is beszélve, hogy a Pöttöm ABC, a lenti óvoda, a Művelődési ház-Polgármesteri Hivatal (ebben sorrendben!), az Egészségház, a Coop ABC, és a Kevélyhegyi Söröző eddig is komoly forgalmat indukált a falu központjában.

Ezeken az utakon és az ezekbe csatlakozó utcákban eddig sem volt biztonságos gyalog közlekedni, pláne a buszfordulótól a Játszótér felé és a Templom utcához közeli részen. A fentebb sorolt fejlesztésekkel inkább növekedni fog itt a forgalom.

A Külső teleülésrész forgalmi gondjai egy külön tanulmányt érdemelnek ebben e témában…

Talán még nem késő! Most kellene a megfelelő forgalomszabályozó lépéseket meghozni, még mielőtt egy nagyobb baj, baleset kényszeríti ki azt.

Nem akarunk ötleteket adni! Vannak szakemberek, akik egy komolyabb helyszíni szemle után tanácsot tudnak adni, esetleg megtervezik falunk új közlekedési rendjét. Az egyes utcákra külön vonatkozó, az út, utca adottságaihoz igazított sebességszabályozás, a járdán való parkolás tiltása, fekvőrendőrök kiépítése a notórius gyorshajtók lelassítására, a falu két bejáratánál lassító szigetek elhelyezése talán nem kerül olyan sokba. Az Átkötő útnak is lehet (…tett volna?) szerepe a falu forgalmának szabályozásában.

Elértünk ahhoz a ponthoz, amikor már nem lehet biztonságosan átkelni, közlekedni, sem gyalog, sem autóval (külső településrészen a 10-es úton való átkelés ténylegesen életveszélyes. Még két zebra hiányzik! A meglévő, ki tudja hány életet mentett már meg!?) Vegyék észre az illetékesek, hogy sokkal többen élünk már itt, mint egykor, amikor a jelenlegi szabályozás még megfelelő volt! Némely testület már tett kísérleteket a forgalom szabályozására. Csak célforgalommal, engedéllyel való behajtást rendeltek el például több utcában. Sebesség korlátozó, figyelemfelhívó táblát helyeztek el, lassító csíkokat festettek fel az iskolánál, stb..

Sajnos sokan nem veszik figyelembe ezeket és a régebb óta elhelyezett táblákat! Gyorsan, s ezzel veszélyesebben hajtanak, mint lehetne, s ezzel relatív gyorshajtást követnek el. Mindenki rohan. Sok olyan utca van, ahol az út közepén kell közlekedni gyalog, mert a járdán autók parkolnak! Szükséges lenne védeni a gyalogosokat, de az autóval közlekedőket is faluban. Közös érdekünk, hogy óvjuk az itt lakók testi épségét, de a mi biztonságunk mellett az idelátogatók, kirándulók védelme is fontos!

Kérjük az önkormányzatot, hogy tegye meg a szükséges lépések falunk új, a népesség növekedésének megfelelő forgalomszabályozására.

Tűz van Babám!

Tűz van Babám!

Sokszor köszöntöttem ezzel a vicces szólással Tibi bácsit. Nevetett is rajta! Persze, jól ismerte azt a filmet, amelynek ez volt a címe. Komlós Tibor, egykori pilisborosjenői tűzoltóparancsnok ma már odaátról mosolyog ránk. Tegnap, 2020. május 30-án elhunyt. Jó ember volt! Isten nyugosztalja!

Emlékezzünk rá most egy 2017. április 8-án készült interjúval, melyen Heves László az ÖTE elnöke is jelen volt.

Komlós Tibor- A háború után,  45-ben nem jöttek haza a frontról az itteni tűzoltók.  Sokan elestek. Kevesen maradtunk itthon férfiak. Nem volt,  aki használni tudta a tűzoltó eszközöket.  Volt  ugyan egy két lelkes ember, aki próbálkozott. Néha, hétvégén én is néztem Őket, ahogy gyakoroltak, de nem nagyon ment nekik. Aztán 1945 végén volt egy tűzeset a faluban. Nem nagy, csak egy boglya égett. Szaladtak oltani.  Nagy baj volt mert nem jött víz a tartályból, mivel nem tudták, hogyan kell kinyitni. Szóltak nekem, hogy gyere Te mindig itt voltál, segíts! Nagy nehezen sikerült eloltanunk a tüzet. Ezután a taglétszám bővítéséért elindult a “toborzás”.  Ekkor szóltak nekem is, hogy álljak közéjük, legyek én is tűzoltó. Hát így kezdődött.

Nem sokkal ezután jött a kitelepítés. Sok tagunkat kitelepítették. Szinte újra kellett kezdeni az egészet.

’47-ben jött egy levél Szentendréről, hogy az önkéntes tűzoltóknak indítanak egy képzést. Ott sokat tanultam a tűzoltásról. Volt egy régi Csepel autójuk. Azon gyakoroltunk. Azt sem tudtuk, hogy mi az a “hérólabda”. Ezt is megtanították nekünk. Mutatták a tömlőtekerés mikéntjét is.

Ekkor már voltunk egy páran. Ezek közül egyik sem él már. Metzler Bernáth, Geyer Rudi, Koller Sanyi is tagjai voltak az akkori csapatnak. Sokat gyakoroltunk. Ennek meg lett a gyümölcse, mikor ’48-ban először mentünk versenyre, Pomázra.  Elsők lehettünk volna, ha egy ürömi lakos, aki megyei elöljáró volt nem vétózta volna meg ezt azzal az indokkal, hogy nem szereltünk sugárcsövet a csőre ! Hiába mondtuk, hogy nincs sugárcsövünk! Persze, ez csak kifogás volt, de nem nyerhettük meg a versenyt. Hazafelé folyik a víz! Van egy ilyen mondás!

Utána minden évben voltunk már versenyen. Ott mindenféle feladatot, próbát kellett kiállni.
Egyre többen csatlakoztak hozzánk, sok lelkes fiatal. Tetszett nekik az, amit csináltunk. Egyik barát hozta a másikat közénk. A végén már nem heten, hanem tízen, tizenketten voltunk. Az 50-es évektől már két csapattal tudtunk indulni a tűzoltóversenyeken.  Sok család, a Dürr, a Dömény, a Baráti  is részt vett a munkánkban. Egyre csak fejlesztettük magunkat. Kaptunk mindenféle könyvet, amit Etuska néni sokszorosított nekünk, hogy mindenkinek jusson. Elméleti kérdésekben is jók voltunk.  A korpontok is jók voltak. Elég sok versenyre mentünk.

Aztán jött a közösködés, a közös tűzoltóság ürömi ötlete. Erre, az első versenyünk tapasztalatai alapján nemet mondtam. Jeleztem, hogy vagy borosjenői lesz a tűzoltóság, vagy nem lesz! Lehet külön ürömi tűzoltóság, de közös nem lesz! – mondtam. Közös lónak turos a háta!

Windisch L. – Ürömben azóta sincs tűzoltóság?

Komlós Tibor a 2018. március 14-i ünnepi megemlékezésen Heves Lászlóval koszorúzott

Heves L. – Nincs, de a zászlójuk az megvan. Itt van a Tűzoltószertárban már hosszú évek óta…

Komlós T.- Aztán végül is külön maradtunk. A Te apád is tag volt Heves Laci. ( elnökként. a szerk.)

Nagyon sok verseny nyertünk. Elterjesztették, hogy csalunk. Persze nem csaltunk, hanem nagyon sokat gyakoroltunk. Többet, mint mások. Tanítottam az újakat, mutattam a fogásokat, hogy hogyan kell ezt-azt csinálni. Mindig jöttek újak, akiket csábított ez a nagy csapatszellem, a versenyek, a kihívások.

WL- Volt valamiféle képzés?

Minden hónapban mentünk továbbképzésre. Magam is háromszor voltam parancsnoki továbbképzésen. A legtöbbet Vácon voltunk. Két hétig tartott. Ott ebédeltünk a váci börtönben. Úgyhogy “voltam” börtönben! Persze a kapott ismereteket tovább kellett adnunk a “gyerekeknek”.

Sokat foglalkoztam velük! Szerettem tanítani őket.  Minden évben mentünk együtt kirándulni. A Busznál dolgoztam már és kértem autóbuszt. Ezért keveset kellett fizetnünk. Azzal utaztunk ide-oda.

Amit versenyen nyertünk pénzjutalmat, azt ilyen kirándulásokra költöttük el. Mentünk Balatonra, máshová. Jöttek egész családok is.

Később fentről jött: legyen Ifjúgárda csapat is! Ezután már volt úttörő, ifjúgárda és két felnőtt csapatunk. Négy csapatunk volt. Az egyik versenyen -Pátyon- ki volt írva, hogy, aki a legjobban szereplő község kap egy ZSUK tűzoltó kocsit. Mind a négy csapatom első lett!

WL:  – Mikor kapták az első igazi kocsit?

Komlós T- Az évszámokkal vagyok bajban!

Heves L- Ez a ZSUK, olyan 70-72 tájékán…

Komlós T- Inkább 77-ben nyertük meg.

Heves L.  – a ZSUK előtt nem volt kocsi, ugye?

Komlós T- Semmi. Csak a kézi oltó kocsi.

Na, akkor már közös község volt. Ürömöt és Pilisborosjenőt egyesítették. Akkor vettünk éppen egyenruhát magunknak.  Tizennégy ruhát.  Hetet ide, hetet oda. Akkor nem tudtam kosztani őket. Ott hagytam a közös szertárban, ami ott volt a két falu között, ahol most az Omnimvest épülete áll. Reggel mentem a ruhákért. Nem voltak sehol!  Talán csak három maradt.

WL- Ellopták?

Komlós T- Nem! Az Ürömiek vitték el! Jól össze is vesztem velük!

Még jó, hogy a ZSUK kocsit mi kaptuk!

Volt Pesten egy parancsnok. Kertésznek hívták. Éppen dolgoztam. A buszhoz jött oda. Tibi – mondta, megkaptátok a kocsit!  Mikor tudtok érte jönni?  Már küldtünk papírt, értesítést róla. Nem kaptunk semmit! – mondtam. Hogyhogy?- kérdezte-  már régen kiküldtük nektek! Már az Ürömiek megszervezték, hogy mennek a mi kocsinkért. Átmentem Ürömre. Mondtam nekik: borosjenő nyerte a kocsit, nem Ti! Tessék odaadni! Így nem sikerült nekik kijátszaniuk minket. Ekkor nem volt borosjenőn szertárunk. Ezért nem tudtam odavinni a kocsit. Ekkor kénytelenek voltunk Ürömre vinni, de mikor megépült a közös szertár, akkor ott helyeztük el. Mikor épült a közös szertár megbeszéltük az Ürömiekkel, hogy az alap egyik felét mi, a másikat ők ássák ki. Nekik könnyű volt, mert az ürömi kőfaragó vállalatnál dolgoztak, tudtak markolót szerezni, mi meg kénytelenek voltunk kézzel kiásni a ránk jutó területet. Ők ittak a Üröm pénzéből mi meg az enyémből… Annyit vvoltam a tűzoltókkal ez idő tájt, hogy az asszony mondta, hogy miért nem költözök oda!

Sajnos mindig problémám volt az akkori Ürömiekkel! Egyszer voltunk egy versenyen Nagykőrösön.  Volt egy pár csapatunk. Egy iskola, egy közös ürömi – borosjenői közös, és mégy egy ürömi fiatal csapat indult a versenyen. De én tanítottam mindegyik csapatot! A díjkiosztó ünnepség előtt be kellett menni az irodába, mivel mind a három csapat egyformán szerepelt. Mivel a felnőtt csapat éppen akkor versenyzett, megkértem az ürömi kollégámat, hogy intézze a dolgot. Mikor kijött mondta, hogy Kusnyár lerendezte: Üröm az első Borosjenő a második.  Eltéptem az oklevelet… Legalább annyi becsület lett volna bennük, hogy a közös csapatot hozták volna ki győztesnek! Persze a gyerekek is zúgolódtak!  Aztán végül is három első helyet adtak ki! Sose felejtem el! Azt itt nyert pénzdíjból is kirándulni mentünk.

Egyszer Körösre mentünk. Ez megyei verseny volt. De jött a levél, hogy egy héttel előrébb hozták a versenyt. Az Ürömiek nem szóltak… Hétfőn tudtuk meg, hogy lezajlott a verseny. Kiderült, hogy Kusnyár vette át az értesítőt. Tudták, hogy megint elsők lettünk volna. Azért játszottak ki minket, hogy egyszer ők is nyerhessenek. Szóval ilyenek is történtek akkoriban.

Kérdés WL: – Tibi Bácsi! Mikor szűntek meg ezek a rossz értelembe vett rivalizálások?

Ezek csak akkor szűntek meg, amikor a két falu szétment.

WL. – utána nem nagyon forszírozták ők egy önálló tűzoltó egyesület létrehozását! Ugye?

Nem hát! De a kocsit, amit mi nyertünk azért el akarták adni! Beszóltam telefonon a tanácsra.  elmondtam, hogy csak tűzoltóság kaphatja a kocsit és az is mi, borosjenőiek leszünk, mert mi nyertük!

WL- és ekkor került oda a szertár a Művelődési Ház mellé?

Komlós T- Nem, a legelső szertárunk a buszvégállomásnál volt. A második volt a Művelődési Háznál.

Még egy adalék az ürömi kapcsolathoz: a kézi fecskendőnket sikerült eladniuk… Láttam valakinél a kerekeit. Mondták, hogy a Kusnyártól vették.

WL: Persze, azért Tibi Bácsiék Ürömben is oltották a tüzet?!

Persze voltak ott is tűzesetek! Ilyenkor félre tettük a sértéseket…

A szétváláskor Üröm akart mindent vinni! Kérdezték, hogy miért zavar ez Téged, mikor Ürömben laksz. Akkor- családi okból – már egy ideje Ürömben laktam. A szívem borosjenői és ott is marad! – mondtam. Soha nem leszek ürömi! Most is Pilisborosjenőn vagyok állandóra bejelentve.

Na, elég sok bajom volt az akkori közösködéssel… Mikor szétmentünk még a saját zászlójukkal sem foglalkoztak. Volt ott még egy fecskendő a régi szertárban. Felvittük borosjenőre.

Egyszer csak megkaptuk az önkormányzattól azt a raktárt, ott a Művelődési Háznál. Ki kellett törni egy ajtót, hogy be tudjak állni a kocsival.

Ez időben voltunk egy gödöllői versenyen, ahol mondták, hogy van egy felújított TÜ-1-es kocsijuk. Nem tudják hová tenni, mert nincs garázsuk. Kérdezték, hogy nem akarunk-e cserélni? Megnéztem. Elég jó állapotban volt.  Buszos lévén ismertem a motorjának a trükkjeit, ezért sikerült beindítanom.  Mondtam, hogy elvisszük. Otthagytuk a Zsukot cserébe a Csepelért. Elég sokáig volt ez akkor nálunk. Volt még egy régi mozdony fecskendőnk. Elég rossz állapotban volt. Jöttek egyszer az osztrák kollégák.  A parancsnok meglátta és kérte, hogy adjuk neki. Odaadom, csak add nekem azt a kocsit cserébe, amit a múltkori látogatáson láttam nálatok!- mondtam. Mondta, hogy hozd ki és odaadom azt a kocsit! Ez szombaton volt. Utánfutóra raktuk rá. Minden darabja meg volt. Hétfőn kivittük a pumpát hozzájuk. Addigra minden papírt elintéztek az osztrákok . Az ottani főtéren kipróbáltuk. Itt történt egy érdekes esemény. Egy útszűkülethez értünk, ahol nem lassítottam, mivel tudtam, hogy elférek a szemből jövő autóval együtt, de az azt vezető sofőr nem volt ilyen rutinos s nagyon megijedt, hogy baj lesz. Persze nem történt semmi baj!  Hazahoztuk a csere kocsit St. Lambrechből.

WL.:  az a kapcsolat még ma is meg van!

Komlós T- Persze!

WL. Meg van még ma is az a kocsi? Az a régi csőrős az! Ugye?

Heves: Igen!

Komlós T- később hallottam, hogy a St Fillipiniek is “szabadulnának” egy kocsitól. Ha jól emlékszem 10 ezer schillingért akartak megválni tőle. Ez jelképes ár volt! Kifizettük és elhoztuk azt a kocsit is.

Volt egy másik kapcsolatunk is Frankfurt am Main-ban, ez Berlinhez közel van.  Kérdeztük őket, hogy nincs e fölösleges kocsijuk. Milyen kéne?- kérdezték, Hát olyan kisebb, személy. Volt egy Opeljük!  Azt mondtam, ha lehozzátok St.  Lambrechtbe átvesszük! Lehozták! Az fele út, meg úgyis mentünk vendégségbe oda, úgyhogy onnan hoztuk haza az Opelt. Sajnos hazafelé leszakadt az egyik dugattyúja. aA határig elhozták a kinti kollégák, utána mi hazahúztuk. Itthon beszéltem Debreceni Gyulával, aki értett ezekhez a dolgokhoz. Szétszedtük darabokra, bevittük a motort a Hévizi úti motor szervizbe,  ahol nagyon szépen, szakszerűen megjavították. 200 ezer forint volt a motor javítása Ekkor  jött az ötlet, hogy egy másik kocsit adjunk el.  Pont ennyiért sikerült megválnunk tőle Nagykovácsiban. Most is meg van nekik. A másik Opelt Mezőfalváról vették meg. Azt mondták, hogy nagyon jól ment és akkor is meg volt nekik. Régebben azzal voltunk kint temetésen is Ausztriában.

A TÜ-1-est Pilicsabának adtuk el. Abból tettük alkalmassá az új, a Művelődési Ház melletti szertárt alkalmassá a nagyobb kocsik befogadására.

Nagyon sokat harcoltam a tűzoltóságért! Lelkem benne volt!

WL:- Hát igen! Egy élet munkája! Végül is hány évig csinálta Tibi Bácsi?         

Komlós T- Nem sokáig, csak hatvan évig! Hivatalosan 46-tól lettem vezető. Még nem voltam parancsnok. Egy hivatásos tűzoltót neveztek ki parancsnoknak. Ez akkor előírás volt. Kovácsnak Sándornak hívták.

Egyszer kórházban voltam, vagy mi és nem mentek gyakorolni a gyerekek. Kérdeztem, hogy miért?  Merthogy 10 forintot kell fizetni az ebédért! Ki mondta ezt nektek?- kérdeztem.  Hát a Kovács Sanyi Bácsi! Hát a pipától nem láttam! Nagyon mérges lettem! Hátha kapunk ebédet, akkor miért kellene fizetni érte?  Szó szót követett, a lényeg:  ezért leváltották a Sanyit! Ekkor kérdezték, hogy elvállalom-e?  Mondtam, hogy úgyis én csinálok mindent, hát elvállalom!

WL- és azóta is, egészen 2006-ig! Akkor lett a Kucsera László?

Heves L- Nem, a Kucsera az elnök volt!

WL- Ja? Akkor lett az unokája a kis Komlós Tibi a parancsnok, ugye?

Komlós T- Igen!

Szép volt ez a hivatás, bár sok lemondással járt, de sok-sok más módon nem megszerezhető élményben volt részem.

WL- Tibi Bácsi! Milyen volt a kapcsolata a mindenkori önkormányzattal? Támogatták a munkáját?

Komlós T- Soha nem volt problémám velük. Amikor a közös tanács volt, még Visontai idején sem nagyon. Emlékszem, egyszer busszal jött hazafelé Pestről és beszélgettünk.  Mondtam neki, hogy nem szeretem, ha beleszólnak a munkámba.  Az nem megy, hogy én foglalkozok a tűzoltókkal és közben más dirigál nekik.  Minden gondom megosztottam vele és attól kezdve barátok voltunk!

Igazából mindenkivel jóban voltam. A városi tűzoltóság vezetőivel is, mondhatni, baráti viszonyban voltam. Ez nagyon sokat számított.

Amikor Küller János a mostani polgármesterünk lett a falu vezetője felvetette egy új szertár építését oda, ahol ma is áll. Ekkor volt ugye a “hét vezér” időszaka …

WL- Ők mennyire támogatták a tűzoltóságot?

Komlós T- Hát, semennyire! Nagyon nem akarták adni a telket. Pláne nem hosszú időre. De a Kucsera László, az akkori elnök jól ismerte a paragrafusokat, kikötöttük, hogy minimum huszonöt évre adják a telket.

Mondtam nekik, hogy én még mindig parancsnok leszek, maguk meg már sehol sem lesznek! Fel voltak háborodva, hogy milyen jogon mondok ilyeneket. Mondtam, hogy azért, mert ahogy maguk gazdálkodnak az nem helyénvaló. Reggel elmennek itthonról, este hazajönnek! Nem tudnakl semmit a faluról! Mentek már egyszer is végig a falun?

Amikor még tanácselnök volt itt azt sem érdekelte a falunk. Reggel jött, bement az irodába, aztán este meg hazament. Amikor a Szegedi meg a Küller csinálta, akkor volt falu.

Heves L- Tibi Bácsi, és voltak nagy tüzek is?

Komlós T- Nem mondhatnám. Figyeltünk, hogy ne legyen! Ürömben több volt!  Mi borosjenőn figyelőszolgálatot tartottunk olyan időszakban, amikor nagyobb volt a tűzveszély. A templomtoronyban mindig volt valaki, aki jelezte, ha füstöt látott. Ilyenkor félreverték a harangot. Ezzel jelezték, hogy baj van. Jártuk a falut, a határt. Ellenőriztük a szalmakazlakat. Nem volt szabad közel rakni a házakhoz. Ahol a cséplőgép dolgozott ott 400 liter víznek kellett lennie oltásra. Persze ennek nem örültek a parasztok, amikor menetek  a tűzoltó gyerekek vizsgálni, de nem volt mese, vigyázni kellet rájuk. A padlásokat is meg kellett néznünk, hogy mit tárolnak ott.  Mikor új ház épült a faluban nekünk kellett menni ellenőrizni. Ma már a hivatásosok csinálják ezt.

Egyszer voltam egy ellenőrzésen. Valami tetőt javítottak. Szóltam nekik, hogy vigyázzanak, mert a kéményt nem szabad beleépíteni a gerendákba! Nem hallgattak rám, úgy hagyták… Persze később kigyulladt! Pont ott, ahol mondtam, hogy baj lesz vele.  Később hoztak egy olyen rendeletet, hogy minimum 20 cm-re kell, hogy legyen a gerenda a kéménytől. Inkább erdőtüzek voltak falunkban. A háztűz nem volt gyakori.

WL- Voltak rejtélyes esetek is, amikor nem volt magyarázat a tűz keletkezésére? Magyarán gyújtogatás volt?

Komlós T- Sok olyan volt, hogy egyik telekről a gyomok égetésére gyújtott tűz átterjedt a másik telekre. Persze az ott lévő bódé is leégett. Voltunk máshol is oltani. Besegítettünk a városi tűzoltóknak.

WL – Hogy ment akkor a riasztás? Ma már könnyen, mobilon, de akkor?

Komlós T- abban az időkben, mikor nem volt még telefon a faluban a templom harangjával jelezték a tüzet.

Aztán később jöttek a “csipogók”. Később a CB rádió. Aztán később már a kocsikba is be volt szerelve URH rádió. Mindig jobb és jobb lett a felszereltségünk. Már azt mondtam, hogy túl modern minden! Ez már öreg embernek nem való!  Jöjjenek a fiatalok! Addig maradtam még, amíg a mostani szertár elkészült. Ez sem volt egyszerű. Nem egy, hanem több tulajdonosa volt a teleknek. Mindenkihez személyesen el kellett menni, hogy adják oda a telket a tűzoltóságnak. Az volt ráírva a papírra, hogy csak a tűzoltóság részére adják át a területet. Nem az önkormányzatnak. Amikor vittem az aláírt papírokat, akkor jöttek a “hetek”, hogy nem csak rövid időre adják. Ők, akiknek semmi köze nem volt a telekhez? A végén huszonöt év lett. Ez azóta már meg lett hosszabbítva ugyanennyivel. Persze óvatos voltam, hogy nehogy az legyen, hogy felépítjük az új szertárt, aztán egyszer csak kiraknak onnan minket. Mi lett volna az épülettel?

WL – Úgy 2010 körül történt a hosszabbítás ugye?

Heves L- Egy kicsit előbb!

Komlós T- Emlékszem, még a Kucsera volt az elnök, egyszer jött valaki, hogy valami műhelyt akart csinálni a Bécsi úton valahol,m de nem kaptak engedélyt, ezért eladnák a szerkezetet. Két millió forintot kért volna érte. Mondtam, hogy nincs ennyink. A végén egy millióért megvettük. Ez adja a mai szertár vázát. Akkor kezdődött, hogy hová? Akkor jött a képbe a mostani terület. Jó nagy munka volt. Sok föld kijött az emelkedő terep miatt. Aztán mindig lassan egy kicsit előrehaladva, de csak felépült. Egyszer csak zárni is tudtuk az épületet. Persze ehhez ajtókat kellett vennünk. Ajánlatott tettem az akkori polgármesternek, hogy lebontjuk a régi szertárt, de vegyen az önkormányzat ajtókat a szertárra. Megegyeztünk. Azóta vannak ajtók a szertáron!

WL- Hogyan tudták lebontani az épületet?

A régi szertár “hűlt” helye a bontás utáni években. Ekkor kezdték meg a régi orvosi rendelő bontását.

Komlós T- A Trunktól kaptunk konténereket, gépeket, , kocsikat, így gyorsan ment a munka. Szombaton reggel nekiálltunk bontani. Vasárnap déltájban le volt bontva az épület! Olga főzött egy nagy kondér gulyáslevest.  Olyan jól sikerült a leves, hogy kérdezték a fiúk, hogy nem kell mást lebontani? Egy ilyen levesért még arra is hajlandók lennének. Ezúttal is köszönöm Trunk Zsoltnak a bontáshoz nyújtott segítséget!

Ez időtájt vonult vissza a Kucsera Laci az elnökségtől. Ekkor vetődött fel, hogy ki legyen az új elnök. Megkerestük Heves László, Lacit, hogy vállalná-e a feladatot. Hála érte: igent mondott. Azóta ő az elnök. Ő már jóval ezelőtt a felkérés előtt része volt mindennapjainknak. Sokszor fuvarozott minket ide-oda. Még Ausztriába is kivitt minket jó párszor.

Heves László

WL- És az utódok? Hogyan viszik a dolgokat?

Komlós T- Nagyon örülök! Nagyon szépen dolgoznak. Mindent szépen rendbe raktak. A szívem örül, ha arra járok.

Wéel: – Kulcsa nincsen Tibi Bácsi?

Komlós T- De van! Csak hát tavaly óta nem nagyon tudok odajárni a betegségem miatt. Mikor meghívnak minket egy- egy rendezvényre boldogan megyünk. Szeretem a fiatalokat. Nagyon lelkesek.

WL- Mióta van nyugdíjban Tibi bácsi?

Komlós T- 1983 óta.

WL.- akkor bizonyára több ideje lett a tűzoltók ügyeivel foglalkozni.

Heves L- Akkor is dolgozgatott a Tibi Bácsi. Nálunk is ő rakta a követ a házunknál. Nagyon szép munkát végzett! Sőt több helyen is az ő keze munkáját dicséri egy-egy szépen rakott kőfal, kerítés. Például a Híd utcánál lévő magas kőkerítést is ő készítette.

WL- Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a munka és a tűzoltóság mellet a dalkörnek is oszlopos tagja volt Tibi Bácsi!

Komlós Tibor Galambos István, Galambos Ferenc társaságában

Komlós T- Igen! Sikerült beosztanom az időmet mindig. Az volt a szerencsém, hogy minden másnap kellett dolgoznom.

Heves- Még azt szeretném kérdezni, hogy ezek a Filippeni és St Lambrechti, Steinheimi kapcsolatok, hogyan jöttek létre?

Az ÖTE tagjai, Komlós Tibor vezetésével Lambrechtben (a 150. évforduló alkalmával)

Komlós T- Egyszer meghívtuk a steinheimi kollégákat egy rendezvényünkre. Ugye Steinheim Pilisborosjenő testvérközsége. Sokat köszönhetünk Eisele polgármester úrnak, aki akkor volt első embere Steinheimnek és nagyon jóban volt Szegedi Róbert pilisborosjenői polgármesterünkkel. Ezek a kollégák nagyon sok modern eszközt hoztak nekünk. Légzőkészülékeket, csizmákat, sisakokat. Őszinte szívvel támogattak minket.

Egyszer a Német Dalkör meghívására volt itt egy énekkar Klágenfurtból. A cukrászdában beszélgettünk velük, amikor egy hölgy megkérdezte, hogy vannak-e tűzoltók Pilisborosjenőn. Mondták neki, hogy “maga mellett ül a parancsnoka! Beszél is németül”. Ennek nagyon örültek! Elmondta, hogy egy osztrák ismerőse kérte meg, hogy szeretne megismerkedni magyar önkéntes tűzoltókkal találkozni. Lehetne róla szó? Persze, igent mondtam. Megadtam a címemet, elérhetőségemet. Ez egy vasárnapi nap volt. Csütörtökön itt volt a levél. Küldtek egy hivatalos meghívót. Három kocsival mentünk ki Filippenbe. Ott volt egy nagy sátor felállítva. Ott zajlott az ünnepség. Nagy szeretettel fogadtak minket. Akkor mutattak be a st.  lambrechti parancsnoknak is. Francia, német tűzoltók is megvoltak híva. Nagyon nagy találkozó volt! Ezután a St Lambrechtiek is meghívtak minket. Természetesen mi is viszonoztuk mindannyiuk meghívását. Hát, így kezdődött ez a szép partnerkapcsolat.  Később az énekkarunk is kint volt St Lambrechtban. Aranyos történet, hogy az akkori dalkörvezető és felesége haza akart jönni, arra hivatkozva, hogy másnap van az aranylakodalmuk. Nem! Mondták, ezt ma itt is megfogjuk ünnepelni. És úgy is lett! Sajnos az akkori tűzoltóparancsnok nemsokára meghalt. Mi is kimentünk a temetésére.

Egy pár éve történt St Lambrecht-i látogatás alkalmával készült felvétel

Egyszer, mikor a St lambrechtiek itt voltak parancsnokuk elmondta, hogy”az hogy mi most itt vagyunk csak is Tibi barátomnak köszönhető! Az ő barátágát nem lehet elfelejteni!” Megmondom őszintén, nagyon jólestek szavai.

Egyszer, mikor St Lambrechtben voltunk a vacsorán egyszer csak felállt az akkori  osztrák parancsnok és azt mondta a jelenlévőknek: most a magyar tűzoltóparancsnok  a saját anyanyelvén kíván szólni! Mindenki meglepődött, amikor németül kezdtem mondandómba. Akkor jöttek rá, hogy nekem német, ahogy én mondom, inkább sváb az anyanyelvem.

WL- Tibi Bácsi! Így a barátságon kívül szakmai kapcsolat is volt? Segítettek azzal, hogy ők hogyan oltanak.

Komlós T- Hát azért a földrajzi távolság, ami köztünk volt nehézzé tette a ezt. De azért felmerült, hogy ők miként dolgoznak tűz esetén. Sőt meg is mutatták nekünk. Egyszer hoztak bemutatónak egy új oltószerkezetet, mely elvonja az oxigént a tűztől! Ezt is megmutatták, hogy miképpen kell vele oltani. Ez egyébként magyar találmány volt és ők már oltottak vele… nekünk még nem volt ilyen.

Heves L- Sajnos a hivatásos tűzoltók a mai napig nem szeretik használni. Nem tudni, hogy miért, pedig nem okoz akkora kárt oltáskor, mint a víz, vagy egyéb oltóanyagok.

Komlós T- Szakmai segítség mellet számtalan eszközt kaptunk a kinti partnereinktől.

Heves L- Ezekben a lovas kocsis időkben be volt osztva, hogy kinek kell oltani?

Komlós T- Úgy volt, hogy minden cséplőgépnél 10 hektó víznek kellett lennie. Volt a szertárnál egy ilyen nagy víztároló és azt mindig odahúztuk, ahol szükség volt rá. Ilyenkor mindig volt egy beosztott tűzoltó a helyszínen, hogyha kell azonnal beavatkozzon. Volt ott egy kézi pumpa is. Szigorúan betartották az előírásokat. A mozdonyfecskendő jobb volt, mint a lovaskocsi, mert erősebb volt a pumpája. Ez nyolc méterre fel tudta szívni a vizet. Szűrőkosarat kell betenni a csatlakozáshoz, hogy ne essen le a vízoszlop. Ebben volt egy szelep, ami nem engedte visszaesni a vizet. Ez fizika. 7 méter 20 centinél visszaesik a víz! Akkor még csavaros tömlők voltak. Később átálltunk a bajonettes csatlakozóra. Ez gyorsabbá tette az oltást.

Szintén egy érdekes történet: Soroksáron búcsú volt. Kivonultak a tűzoltók is.  Az ő tartájukban mosták a krumplit. Egyszer csak egy krumpli beszorult a szelep alá.  Ez persze akkor, derült ki, amikor legközelebb kimentek oltani…  Ebből a baklövésből még egy dal is született.

Heves L- Tibi Bácsi! és a régi, még a 70-es évek előtti időkben milyen tűzbiztonság volt.

Komlós T- Egyszer, tán még az ötvenes években ezer szénakazal égett itt a Gábeliékhez közel. Jöttek a Pestiek is egy Csepellel. Kipörgött a kereke a sárban.  Nem tudott közelebb menni. Rövid volt a tömlő, de nagy nehezen el tudtuk oltani. Az volt az egyik nagy tűz itt.

Heves L- Egyszer, ha jól emlékszem 2001-ben a Teve-sziklánál gyújtotta meg valaki a szalma bálákat. Ugyanakkor fent a Kálváriánál az erdőt is felgyújtották.

Komlós T- Igen! Voltak ilyen szándékos, vagy véletlen tűzesetek is. Volt egy notórius, ha lehet mondani piromániás gyújtogató is, aki Ürömben élt. Sokan tudták, hogy ki az. Egy társaságban mondtam egyszer Ürömben, hogy miért nálunk gyújtogat ez az alak, miért nem Ürömben? Két nap múlva Ürömben volt tűz… Lehet, hogy ott volt az illető?

Egyszer pont itt voltak a Lambrechtiek, mikor tűz volt. Kijöttek velünk. Mondtam nekik, látjátok? ezért kell nekünk a kocsi! Többet használnánk egy év, mint ti húsz alatt, alatt! Náluk nem volt gyújtogató…

Heves L- Amikor az az ezüsthegyi tűz volt, pont ott voltam a hegy lábánál egy barátomnál. Eloltották, de sajnos újragyulladt.

Komlós T- Igen! Betolattunk a szertárba és láttuk, hogy megint füstöl a hegy! Mehettünk ki újra!

WL- Itt is volt a Papi földek mögött egy pár éve egy jó nagy tűz. Jó húsz méter magas lángok voltak. Az is gyújtogatás volt állítólag. Azért ehhez a tűzoltó munkához nagy bátorság, szaktudás kell!

Komlós T- Egyszer beszóltam a városiaknak, hogyha tüzet jelentenek ne gyertek ki, mert ott vagyunk két kocsival, majd mi eloltjuk. Ugyanis akkor irányított égetés volt a Kálváriánál.

WL- Ma már ilyent nem lehetne csinálni! Tibi Bácsi, ha egy mondatot üzenhetne a mai fiatal önkéntes tűzoltóknak, mi lenne az?

Komlós T- Azt, hogy amit önként vállaltak azt sokkal komolyabban vegyék, mint az egyéb, nem vállalt, osztott feladatokat! Ez becsületbeli kérdés!

WL- Ezért van eskü is nem?

Heves L- Az önkénteseknek nincs, csak a hivatásosoknak.

WL- Pedig azért ez egy olyan munka, amit egymásért, a közösségért is végeznek. Ki kell állni a bajban mindenkinek, mindenkiért.

Komlós T- Nekem is azt mondták az elején, hogy “te felelsz a gyerekekért! Úgy tanítsd őket és úgy vigyázz rájuk, hogy ne legyen bajuk!” Voltak olyan esetek, hogy szólnom kellet, ez nem játék, nem kötelező csinálni. Önkéntesek vagytok! Úgy csináljátok! Mindig óvtam őket! Egyiküknek sem lett baja!

Egyszer felvetettem, hogy nem lehetne-e az önkéntes tűzoltókat is biztosítani? Sokuknak volt saját biztosítása, de innentől kezdve lett már hivatalos biztosításuk is, amit nem nekik kellett fizetni.

Heves L- Most is van ilyen.  Az OKF biztosít mindenkit. Most az idén bővítették ki, hogy az otthontól való indulástól a hazaérkezésig tart az érvénye. Eddig úgy volt, hogy a szertártól való indulástól az érkezésig tartott.

Heves L- A felelősségről kérdezném, volt olyan, hogy valakit oltás közben baleset ért?

Komlós T- Tűzoltás közbeni baleset nem volt! Egy balesetről tudok, de az nem a mi tűzoltónk volt. Az a sofőr volt, aki elakadt a sárban a szalmakazlak oltásakor. Egy kéztöréses eset volt, de az nem oltás közben történt. Egy autó bekurblizásakor visszarúgott a motor és az okozta a bajt.

Régebben sok kisebb tűz volt a nyitott kéményes konyhákban. A kéményben gyulladtak meg az éghető anyagok. Ott füstölték a kolbászt. Sokszor meggyulladt a fa, amire akasztották a finomságokat. Ma már nincsenek ilyenek.

WL- Tibi Bácsi, ha egy mondatot üzenhetne a mai fiatal önkéntes tűzoltóknak, mi lenne az?
Komlós T- Azt, hogy amit önként vállaltak azt sokkal komolyabban vegyék, mint az egyéb, nem vállalt, osztott feladatokat! Ez becsületbeli kérdés!”

Windisch László

A Faluház-láz

A Faluház-láz

(Valóra vált álom,

avagy a Waldorfra váltott álom)

Nagy dinamikával, lendülettel indult a nyárnak Pilisborosjenő önkormányzata.

Sok mindenbe belefogtak, reméljük a végére is érnek mindegyik feladatuknak.

Ugyanakkor felvetődik a kérdés: miből van (ha van egyáltalán…), lesz a megálmodott tervekre pénz?

Mint megtudtuk, eddig nem kellett visszafizetni az előző önkormányzatra fogott, állítólagos elszámolási problémás, konszolidáció formájában kapott állami támogatást, úgyhogy, a kiszivárogtatott hírekkel ellentéteben, van pénz! (Még…)

Ennek a forrásnak a visszafizetése annál inkább is furcsa lenne, mivel pont a jó gazdálkodás miatt kapott az előző önkormányzat egy nagyobb (240 millió forint) állami forrást, mert sok önkormányzattal ellentétben nem volt hiteltartozása, nem hitelből gazdálkodtak, hanem munkával teremtettek pénzt.

Úgy tudjuk, hogy május 31-ig nem kellett még a konszolidációs forrásból EGYETLEN FILLÉRT SEM VISSZAFZETNI! Kérdés még az is, hogy a kormány felé pályázott-e az önkormányzat a konszolidációként kapott pénz teljes, vagy részleges elengedése ügyében? Mire ez a nagy költekezés, ha végül mégis vissza kell fizetni? Nem kockázatos így ez a nagy nekibuzdulás?

Mindenesetre az biztos, hogy a Waldorf szelleme kiszabadult a régi iskolában és nem tisztel sem Istent, sem embert, sem szerződést! 2019-ben kötötte az Önkormányzat azt a ma is, sőt a kezdetektől 15 évig érvényes megállapodást a Pilisborosjenői Református Gyülekezettel, mellyel kerthasználat is jár. Most úgy néz ki, hogy az önkormányzat szerződésszegésre készül. Elkívánják venni a kerthasználati jogot a református egyháztól. Pedig élő szerződés rögzíti ezen jogot.

Rendkívül furcsa, de már többször megtapasztalt jelenség ez! Mindig ide a szerződés felmondásokhoz és a falu ingatlanvagyonának eltulajdonítási kísérletébe futnak ki az események, amint a Községvédők, vagy jogutódai kerülnek hatalomra falunkban. A Községvédők, Paksi Imre polgármester vagy éppen a 2097-es Tömöri Balázs ténykedése alatt kísértetiesen hasonló módon áll hozzá az önkormányzat az előző testületek által megkötött szerződésekhez, ingatlanvagyonhoz. Felvetődik, hogy mi, vagy ki köti össze ezeket a testületeket…? Találós kérdés: Egy közös „ismerős” állt és áll most is a színfalak mögött! Ki az?

Az egyes önkormányzati munkálatok határidejét nem lehet tudni és a befektetett források nagyságáról sem jutnak ki hírek, de azt látjuk, hogy a Waldorf iskola tekintetében, és a közösségi színtér (Faluház) ügyében valamiért nagyon gyorsan megszülettek a megfelelő (?) döntések! A napokban már szét is szedték a régi iskola udvarát, nagy munkában voltak! Hétvégén! Ez legális?

dav

Nem láthatunk bele hogyan s miként születnek ezek a döntések és miből, milyen anyagi ráfordítással lesznek kivitelezve az önkormányzat álmai. Minden témában (Waldorf, focipálya, játszótér, zebra, átkötő út) nagy a titkolózás. Az ígéretekkel ellentétben…

Kíváncsian várjuk, hogyha elindul a Faluház kialakítása, akkor hogyan, miből épül és a legfőbb kérdés: kinek a javára hasznosul végül is a befektetett munka és pénz? Az is érdekes lesz, hogyha nem nyernek a Faluház kialakítására beadott pályázattal akkor mi lesz a következő lépése az önkormányzatnak?

Izgalmas (?) időket élünk!

Lássuk a számokat!!

Először felidéznénk a 2097 Egyesület választások előtti sötétzöld greenpeace-es akcióját, amely során pár lelkes család 800 000ft-jából a tűzoltóság és egy földgép segítségével elültettek vagy negyvenen 30 fát.

Akkor is elmondtuk, hogy ez az akció kizárólag mint pr. illetve mint csapatépítő tevékenység értékelhető (vihar a biliben, halálkanyar a wc deszkán stb.), mivel községünk területének közel 50%-át borító erdőkben évente több ezer fa indul spontán növekedésnek.

Fentiekhez hasonló  az Önkormányzat nemrég indult kátyúzási akciója. 

Beszereztek egy kátyúzó gépet 5 millióért, amivel két közmunkás  napi 4m2-t tud befoltozni.

 A maximum 0,6m×1,2m-es gödrök előkészítése csákánnyal, lapáttal történik, majd a gép két fázisban emulzióval kezelt mart aszfaltot melegít, amit a gödörbe döngölnek és kvarchomokkal megszórnak.

 Egy 0,7m2-es kátyú közel sem legmagasabb színvonalú befoltozása így 1,5 órát vesz igénybe.

Pilisborosjenő aszfalttal borított útjain jelenleg 700 kátyú található, melyek felülete hozzávetőleg 600m2. 

Könnyen kiszámítható , hogy havi 20 munkanapot számolva 5 hónap alatt végeznének, ha két ember teljes munkaidőben csak ezzel foglalkozna, soha nem esne az eső és újabb kátyúk nem keletkeznének…

Még abszurdabb az egész, ha megvizsgáljuk a felmerülő költségeket.

Két közmunkás (nem szakember) havi bérköltsége 2×300 000ft, ami 30000ft/nap.

A napi 4m2-re vetítve ez 7500ft/m2-t tesz ki és akkor semmilyen más költséget (amortizáció, karbantartás, anyag stb.) nem számolunk.

Ha beütjük a keresőbe a “kátyúzás,,-t ott egyrészt leírják a szakszerű megoldást (géppel kivágják a kátyú szélét, majd meleg aszfaltot hengerelnek az előkészített, kitakarított gödörbe), másrészt az így elvégzett kátyúzásra a legmagasabb árajánlat 7000ft/m2, amire a megfelelő referenciákkal rendelkező szakcég 3 év garanciát vállal.

Annak belátásához, hogy a közmunkásoknak inkább a közterületek karbantartásával kéne foglalkozniuk még a szakértők hada sem kell, elég lenne alapfokon olvasni és számolni, vagy esetleg átgondolni azt, hogy más önkormányzat miért nem alkalmazza ezt az amúgy korszakalkotó megoldást.

Persze greenpeace-es akciónak ez is kiváló, a költségek pedig  nem számítanak, ha a kommunikáció perfect és lehet találni  pár agyhalott fan-t, aki lelkesen megünnepli a felelőtlen kiötlőket…

Sport-játék

Megáll az ész!

Biztos, hogy ez volt a legfontosabb?

Mennyibe kerül?

Most tényleg, van vagy nincs pénz a kasszában?

Vajon mi lesz, ha elfogy a pénz?

Úgy tudjuk és látjuk, hogy Pilisborosjenő önkormányzata a talán két éve átadott focipálya átalakításába kezdett. Nem tudjuk, hogy mi volt a baj a pályával, hiszen átadása óta használták sport célokra a falubeli gyerekek, fiatalok.

A pálya szakszerűen lett kivitelezve, karbantartás mentes volt, mivel műfűvel rendelkezett. A vízelvezetése is megoldott volt, nem állt rajta meg a víz.

Még pár napja is ilyen volt a focipálya…

Most az önkormányzat mégis ennek a pályának a szétverésébe kezdett, mint fényképünkön látható a műfüvet már elszállították.

Ma már ilyen… és milyen lesz, mennyiért, minek?

Ez már önmagában sem olcsó mulatság. Ha híreink igazak, valódi fűvel borított pályát tervez ide a polgármester. Hogy az mennyibe kerül, arról nincs hír! Arról sem, hogy ki fogja, mennyiért karbantartani.

Ezt jó lenne elkerülni… nem vagyunk olyan gazdagok!

Minden estre a Bécsi úti településrész lakói biztos örülnek majd ennek a műtárgynak! Az önkormányzat által megfúrt Átkötő út hiányában jó nagy kerülővel, időveszteséggel, de azért biztos, hogy nap, mint nap átrándulnak ide egy kicsit élvezni a belső falu klímáját, beleszagolni a jóba…

A belső falusiak is tapsolnak biztos, amikor például csak az Ilona utcán kb. húsz durva kátyút kerülgetve szlalomoznak, hogy de jó nekik az a valódi füves focipálya!

Az önkormányzat tervezi a játszótér átalakítását is. A játszótérrel csak egy a baj: jelenleg zárva van. Minek rákölteni.

Maximum a hatalomátvétel óta elmaradt rendszeres karbantartást kellene elvégezni, úgy mint a patakmederben…

Az új önkormányzat láthatóan arra törekszik, hogy az előző testületek munkáját degradálja azzal, hogy minden általuk épített dolgot, tárgyat tönkretesz, átalakít. Ezzel is azt sugallva, hogy az akkori megfeszített munkával megszerzett források, a létrehozott értékek értéktelenek.

Kíváncsian várjuk a Küllerék által épített, felújított utak, járdák beszántását mikor kezdi meg az önkormányzat…