Postaládánkból rovat

László Imre vagyok.

Apámmal László Andrással történt meg még a múlt század közepén, kántortanító volt. (1936-1952,1953? között) Vezette az iskolai és az egyházi énekkart, színdarabokat, modellező szakkört vezetett, az önkéntes tűzoltók parancsnoka volt. stb Igen aktívan részt a falu életében. Az akkori hatalom Rákosi Mátyásék felszólították, hogy válaszon, vagy tanító vagy kántor akar lenni. (vallásszabadság van, hirdették) A falu lakossága és a hívők nagyon  tisztelték és szerették  őt, és kérlelték, hogy kántor maradjon, a tanítói fizetését ők majd összeadják. Apám elgondolkodott: egyszer, kétszer vagy hányszor kapja meg az összedobott fizetését, és utána.? És a tanítóságot választotta bölcsen, okosan, előrelátóan a biztosat választotta a bizonytalannal szemben.

A szakértőket vajon meddig lehet terhelni egyszer kétszer vagy hányszor, nem tudom.

Október 13-án menjünk el szavazni és döntsünk bölcsen és okosan, a biztosat válaszuk a bizonytalannal szemben. A járt utat ne adjuk a fel a járatlannal. Válaszuk újra azokat akik már bizonyítottak azaz

Szavazunk Küller Jánosra és csapatára.

Köszönöm, hogy meghallgattak

2019.10.11

László Imre