Hová lett Gauder Péter? Gauder Pétert az Arculati Kézikönyv elkészítésével három éve megbízott Bojár Iván vonta be az új településrendezési eszköz lakossági egyeztetésének lebonyolítására.
Gauder Péter a kezdetektől képviselte azt a szakmai meggyőződését, hogy a hosszútávú településrendezési és intézményfejlesztési stratégiák kidolgozásába a mai gyakorlatnál lényegesen nagyobb mértékben be kell vonni az érintett lakosságot, mert ez a biztosítéka, hogy magukénak érezzék és élettel töltsék meg a tervek nyomán megvalósuló hardware-t.
Ez a megközelítés úgy tűnt egybevág a 2097 Egyesület elképzeléseivel, így felkérték, vezesse le Pilisborosjenő hosszútávú fejlesztési stratégiájának kidolgozását a lakosság bevonásával. Mégis mi az oka, hogy most, amikor megnyílt a lehetőség az évek óta tartó közös munka befejezésére az Önkormányzat Ongjerth Richárdot kívánja megbízni a két évre tervezett fejlesztési koncepció koordinálásával, aki 1997-2002-ig készítette Pilisborosjenő első Helyi Építési Szabályzatát és Rendezési Tervét, melyben 80 ha, azaz 800000 m2 lakócélú fejlesztési terület került kiszabályozásra (4 ha Tücsök utca, 6 ha Papi földek, 20 ha Lazarét, 50 ha Malomdűlő)?!
A válasz Gauder Péter a nyilvánosság elől gondosan elrejtett „búcsúzó” kommentjében, található, melyben az alábbi kifogásait, intelmeit fogalmazta meg a 2097 Egyesület felé:
1) Az Önkormányzat és az Egyesület tevékenységét élesen el kell határolni, az Önkormányzat döntési preferenciáit nem lehet az Egyesület civil céljainak, elveinek alárendelni.
2) A lakosság valós „bevonása” a döntésekbe, hosszú távú hiteles helyi részvételi demokrácia kialakítása nem lehetséges a választáson most éppen kisebbségbe került választók, ellenzéki civil szervezetek kirekesztésével; véleményük semmibevételével, agyon hallgatásával.
3) Gauder Péter írásaiban az önkormányzati fejlesztések előkészítésének új emberközpontú megközelítését helyezi előtérbe, nem pedig azok zavaros, sötétzöld, fűnyíróelv szerinti negligálását. Az első pontban foglaltak tisztázására máig nem került sor.
Az Egyesület új Elnöke a Zsákfalvi Riporter előző számában még arról írt, hogy számukra még nem világos, hogy ki lesz a meghatározó, ki fújja majd a passzát szelet az Önkormányzat vagy az Egyesület. Az új számban már önkritikusabban értékel, belátja, hogy még sokat kell tanulniuk (talán előbb tanulni kellett volna és utána vállalni önkormányzati szerepet); érzékeli, hogy nehezen tudnak megfelelni választási ígéreteiknek, hangzatos elveiknek, sőt szembesülnek saját korábbi kritikáikkal is, amelyekkel most már az új Önkormányzatnak kell szembe nézni. Azt viszont nem ismeri fel, hogy az igazi lényegi problémát maga az Egyesület jelenti, amely jelentősen túlterjeszkedik normális szerepkörén az Önkormányzat kárára. Az, hogy az Önkormányzat Képviselő-testülete minden erejével az őt delegáló egyesület értékrendjét képviseli elfogadhatatlan és hosszútávon fenntarthatatlan. Egy önkormányzatnak a rá vonatkozó törvény alapján kell feladatait ellátni, míg az egyesületek szabadon határozhatják meg céljaikat és alapszabályukat, amelyeket a csatlakozó tagoknak a belépéskor el kell fogadni. A két intézményi formát keverni nem lehet, teljesen más a feladatuk, jogállásuk és felelősségük.
Sajnos az új Önkormányzat nem képes elszakadni civil gyökereitől, nincs tisztában saját feladataival, döntéseit (döntésképtelenségét) nem a település egészének érdekei, hanem a 2097 Egyesület korábbi elköteleződései, választási ígéretei és elvei határozzák meg. Ezt a „gubancot” kicsomózni, helyre tenni az Egyesület múltbéli és jelenlegi szerep- és arány tévesztései, valamint az új testület önállótlansága miatt különösen nehéz.
Az Egyesület a választás előtt gyakran hangoztatta, hogy véleménye az egész falu véleménye, mostanság pedig maga alá akarja gyűrni egyfajta szuper egyesületként vazallus civil kezdeményezéseken és a kisajátított kommunikációs csatornákon keresztül az egész falut. Az Önkormányzat olyan jól előkészített projektek megvalósítását tartja fel és keresi, kreálja a hajánál fogva előrángatott érveket, hogy azok miért ne, vagy miért ne a tervezett helyen valósuljanak meg, mint az átkötő út vagy a bölcsőde. Még szembeszökőbb, hogy a régi iskola épületének hasznosítását úgy akarják civil kezdeményezéseknek és a Waldorfnak átjátszani, hogy a lehetőségek számbavételekor az Önkormányzat saját intézményfejlesztési stratégiáját, érdekeit, szempontjait nemhogy nem akarja érvényesíteni, de meg sem vizsgálta, ki sem dolgozta. Az 500 milliós önkormányzati vagyont arra akarják elfecsérelni, hogy kifizessék a Waldorfos szavazatokat és kialakítsák a vazallus civil kezdeményezések hűbérleti láncát. Azt, hogy előbb az önkormányzati alapintézményeket kéne kiépíteni az alapfeladatok magasabb szintű ellátása érdekében, mielőtt 10 pilisborosjenői család érdekében felelőtlenül Waldorf iskolát alapítanak fel sem merült.
Egy biztos, Küller János és az ÖPE által delegált képviselők mindig, minden döntésüket kizárólag az Önkormányzati érdekek figyelembevételével hozták. Javasoljuk az új Kt.-nek, hogy helyes iránytűként ezt tegyék magukévá, hogy megfelelő szemlélettel felelős döntéseket tudjanak hozni.
ÖPE