Küller János írása
A napokban Pilisborosjenő Önkormányzatának képviselőtestülete közleményt tett közzé, mely homlokegyenest eltér a valós történésektől és a jogi tényektől, és ismét teljesen alaptalanul vádolja az előző vezetést, holott az csak a hatályos jogszabályok szerint Pilisborosjenő érdekeit szem előtt tartva járt el.
A közvélemény félretájékoztatása a megbízott jogászok által kialakított, a tényeket szándékosan elferdítő hamis jogi következtetések és a képviselőtestület hozzá nem értésének az eredménye.
Menjünk sorba az állításokon:
Az Önkormányzat elsőfokú adóhatósága a hatályos törvények és a helyi adóra vonatkozó rendelet alapján kivetette BT. Zrt. ingatlanaira a telekadót, az Önkormányzat pedig semmisségi pert indított, melyben megtámadta a 2002-ben és 2014-ben megkötött szerződések adómentességre vonatkozó pontjait.
Ezeknek jogi alapja, hogy a Budai Tégla Zrt. és Pilisborosjenő Község Önkormányzata által – a 2014. március 19-én kötött szerződéssel aktualizált – 2002. szeptember 19.-én megkötött, a Budai Tégla Rt. tulajdonában álló Pilisborosjenő 038/1. 038/2, 038/3 hrsz.-ú ingatlanok belterületbe vonásáról és összközműves, lakócélú építési övezetté fejlesztéséről rendelkező szerződés 14. pontja szerinti határozott idejű adómentesség 2008. január 1-jétől trv. erejénél fogva nem adható.
Ugyanezen perben az Önkormányzat kifejtette, hogy a 2014. március 19.-én kötött szerződéssel aktualizált – 2002. szeptember 19.-én Pilisborosjenőn megkötött, a Budai Tégla Rt. tulajdonában álló 030/1, 030/2, 030/3, 030/4, 030/5 030/6, 050/7, 030/8, 030/10, 030/12, 030/13 hrsz.-ú ingatlanok belterületbe vonásáról és összközműves kereskedelmi-gazdasági területté fejlesztéséről rendelkező szerződés 9. pontja szerinti határozatlan idejű adómentességet 2003. január 1-jétől szintén nem lehetett volna kikötni.
A Fővárosi Törvényszék helyt adott a keresetnek és megállapította, hogy fenti szerződések BT. Zrt. adómentességére vonatkozó pontjai semmisek.
A BT. Zrt. tehát a hatályos jogszabályok ellenére 2003-tól, illetve 2008-tól a mai napig egyetlen forint telekadót nem fizetett, annak ellenére, hogy az egyik legnagyobb vagyonnal rendelkező cég a térségben.
Az adó kivetése és a per megindítása nem lehetett mérlegelés kérdése, mert egyrészt az adókivetés hatósági jogkör és feladat, másrészt, ha az Önkormányzat jogtalan adó elkerülést észlel és nem tesz ellene, úgy annak elmulasztása kimerítette volna hűtlen kezelést.
Az elsőfokú adóhatóság 5 évre visszamenőleg kivetette a telekadót, azonban a BT. Zrt. cáfolta fizetési kötelezettségét és az érintett ingatlanok vonatkozásában 64 pert indított az adókivetés ellen. Ebből 63 per felfüggesztésre került, az egy lefolytatott perben az eljáró bíróság pedig teljes egészében az Önkormányzatnak adott igazat, a telekadó kivetését jogosnak ítélte, a bíróság jogértelmezésével pedig a Kúria Önkormányzati Tanácsa is egyetértett .
Az Önkormányzat jelenlegi vezetése akkor jár el helyesen, ha a felfüggesztett perekbe beavatkozóként belép és érvényesíti a BT. Zrt. adófizetési kötelezettségét. A jelenlegi vezetés azt propagálta a választás előtt, hogy 5 fős jogi tanácsadó csapata van, és mellette egy általános megbízással rendelkező ügyvédet is foglalkoztatnak. Rajta, itt a feladat, be kell avatkozni a perekbe az Önkormányzat érdekében. Most meg lehet mutatni a szakmai hozzáértést.
A semmisségi pert az Önkormányzat szintén megnyerte. BT. Zrt. az ítéletet elfogadta, de azt állította, hogy az adómentesség nélkül a szerződéseket nem kötötte volna meg. Erre alapozva – mert nem tehetett mást – a bíróság megállapította a szerződések generális (teljes) semmisségét, és elszámolásra kötelezte a feleket.
A BT. Zrt.-vel történő elszámoláshoz a következőket kell tudni. A fenti megállapodások azt tartalmazzák, hogy Pilisborosjenő Önkormányzata kezdeményezi a BT. Zrt. tulajdonában álló 40 hektárnyi terület belterületbe vonását, ami megtörtént, így a BT. Zrt. jelenleg 4-5- milliárd forint összértékű építési telkek tulajdonosa.
Hozzá kell tenni még, hogy BT. Zrt. 2006-ig folytatta működését, mialatt ingatlan adót nem fizetett, ellenben fenti megállapodásokban erre az időre vállalt közművesítési kötelezettségét mai napig nem teljesítette.
Megállapítható, hogy az amúgy is kétes (Milyen kárt okozott, vagy okozhatott az Önkormányzat?) 1,7 milliárd forintos BT. Zrt. követeléssel szemben ott áll a minimum 4 milliárd forintos vagyonnövekedés.
Máris nem beszélhetünk semmiféle károkozásról pláne nem jogi katasztrófáról.
A BT. Zrt. által indított elszámolási perbe egyszerűen csak bele kell állni, mivel a megalapozatlan követelésnél jóval nagyobb BT. Zrt. tényleges vagyongyarapodása.
Az az állítás, hogy BT. Zrt. keresetét a korábbi vezetés eltüntette, szimpla rágalmazásnak tekinthető. Sem elém, sem a jegyző elé BT. Zrt. keresete nem került, mivel azt nem iktatták, így sem jegyző, sem a korábbi jogtanácsos arról nem szerzett tudomást.
Állítólag a hivatali ügyfélkapura küldött értesítést egy ügyintéző letöltötte, de nem iktatta és nem továbbította a jegyzőnek.
Ugyanakkor a bíróság felszólította az új Önkormányzatot, hogy nevezze meg jogi képviselőjét, hogy az ellent mondjon BT. Zrt. követelésének, amit azonban elmulasztottak.
A bíróság által az ellentmondás hiányában kibocsátott fizetési meghagyást az Önkormányzat megtámadta, így az perré alakult, amelyben a pozíciónk lényegesen jobb, mint a BT. Zrt.-nek.
A tények elferdítése, a személyeskedés és hátra mutogatás helyett az Önkormányzat ügyvédje és a jogi szakértők most megdolgozhatnak a pénzükért.
Azt is borítékolhatom, hogy látva a Kt. felkészületlenségét, több esetben civil dilettantizmusát lesz még pár ennél kacifántosabb, kevesebb sikerrel kecsegtető ügyük is.
Pilisborosjenő, 2020. március 02.
Küller János