Kultúrharc?
Avagy a hagyományok lábbal tiprása?
„Volt egyszer egy Művelődési Ház”, lehetne ez is a címe ennek az írásnak. Hogy miért? Mert, ahol volt, tényleg csak volt…
Ahhoz, hogy megszűnjön egy évtizedek óta jól működő, az egész falu lakosságának kulturális igényeit kielégítő, a szakma követelményeinek mindenben megfelelő kulturális intézmény falunkban, elég volt egy „legújabb kori, rendszerváltás”. Ki tudja, hogy milyen hátsó szándékoktól vezérelve a vadiúj, vegyes-vágott képviselőtestület és a friss polgármester, talán már a választás előtt eldöntötte, hogy márpedig itt egy új közösséget fognak építeni, ha a fene fenét eszik is! Tervükhöz a falu egyetlen kulturális célra való épületének „testén” keresztül vezetett az út. Még, ha meg kell szüntetni, át kell helyezni is az intézményt, hogy megszabaduljanak a regnáló az előző ciklusban a „másik oldalon” képviselőként is dolgozó igazgató asszonytól, és ki kell ebrudalni az intézményt az egykor direkt erre a célra épített épületből, az is belefér! S lám úgy is lett! A jól csengő Faluház néven emlegetett „vegyesbérlős” épületbe költöztetik át a jobb sorsra érdemes intézményt.
Lehet mondani, más koncepció alapján képzelik el falunk művelődési dolgait az újak. Lehet. De nem csak az előkészítés, a lakossági vélemények „bekérése”, a miértek, a magyarázatok maradtak el, (ezzel a mai napig adósak a jelenlegi (rossz) döntést hozók), hanem ezzel a lépésükkel az évtizedes, (évszázados) hagyományokat is lábbal tiporták jeles (?) képviselőink, legfőképpen a Greenpeace-ből ide emigrált polgármester. Olyannyira, felkavarta a lakosságot és a nekik a választáson bedőlő szavazópolgárokat ez a teljesen felesleges, kényszeresen elkövetett rombolás, hogy valószínűleg (ezt lehet kósza ábrándnak is mondani) ezzel végérvényesen elindultak a kijárat felé… Pláne, ha elfogy a kasszában hagyott forrás. Bár az Kormány jóvoltából lesznek lehetőségeik a túlélésre, esetleg lesz mit felmutatni a záráskor, kérdéses, hogy miképpen tud ez a garnitúra élni a megvillantott állami forrásokkal.
Lehet mondani azt is: dehogy szűnt meg a Művelődési Ház, csak „neki méltóbb” helyre költözött. Az igazgatónak meg lejárt a megbízatása stb. Lehet, de ezek csak szavak, magyarázkodás! Valószínűleg arra megy itt ki a játék, s ezt már régóta taglaljuk írásainkban, hogy a régi, jól működő közösséget kívánják ellehetetleníteni, nyakára építeni egy másikat, a saját közösségüket. Azt a közösséget pedig, amely nagy valószínűséggel „nem nyeli be” a mézesmadzagot, és nem rájuk voksolt, vagy voksol majd X év múlva ellehetetlenítik. Ez vagy megint egy pancser munka, vagy aljas, megfontolt szándékú hatalomkonzerválási kísérlet!
Valamilyen rejtélyes oknál fogva egy olyan, az újakhoz tartozó beköltözői invázió történt az utóbbi években, mely nagyságánál, erejénél fogva szervezettnek tűnik. Az idejövetel és az itteni létük is! A különféle „közösségi” megmozdulások szervezése, szemétszedés, faültetés, közösségi kert, a régi iskola átjátszása egy magán alapítványnak a Waldorfnak, mind ezirányba mutatnak. A klientúrának juttatott közpénzek is ezt erősítik. Lásd a 2097 Egyesületnek adott több százezer forintos „támogatás”, vagy az egyéb tervezési, szervezési feladatokra történő megbízás egyesületi vagy a közeli személyeknek. Kijelenthetjük: a hatalomátvétel falunkban évek óta szervezett, a beköltöző új barátokra, harcostársakra építetten történt Ezzel az erővel (is) akarják fenntartani hatalmukat. A választás napján valahogy „idekerült” sokszáz szavazó megjelenése is súlyos kérdéseket vet fel…
Egy kis történelem a friss Pilisborosjenőiek részére (is)
A Fő út 16. szám alatt lévő Művelődési Házat 1988-ban adták át.
Kifejezetten kulturális célra épület. Teljes mértékben megfelelt az akkori igényeknek és az előírásoknak is az épület. A ház két szintes. A földszinten található a nagyterem, büfé, ruhatár, intézményvezetői iroda. Továbbá mosdók, kazánház és egy kisebb, kintről külön bejárattal rendelkező, saját WC-vel ellátott irodahelyiség található még az alsó szinten. Az emeletre széles lépcső vezet fel, amely biztosítja az egyszerre történő fel és lejárást. Fent több foglalkoztató helység is volt kezdetben, ezeket a később, szükségből, „ideiglenesen” beköltöző „társbérlő” önkormányzat igényei miatt átalakították. Itt (volt…) található a könyvtár is.
Mivel az épület nem közigazgatási célra készült számos hiányossága van, melyek miatt nem igazán alkalmas ügyfélfogadásra, testületi munkára. Eleve az ügyfélfogadás az emeleten zajlik. Itt nincs hely a lakók kulturált várakozására (mosdók csak a földszinten vannak…). Nincs külön bejárat az adóügyi csoport helységének. A más, a szociális és egyéb ügyeket intéző köztisztviselők helységén keresztül kell bemenni az adóügyintézőkhöz. A polgármesteri és jegyzői iroda egyben van. Ez a helység egyben a képviselőtestületi üléseknek is helyt ad. Nagyobb lakossági érdeklődés esetén, helyhiány miatt sokaknak nincs lehetőségük részt venni az üléseken. (A hivatal és a művelődési ház a szimbiózisban eltöltött évtizedek alatt, ha nem is problémák nélkül, de gazdaságosan, kisebb költséggel működött, mint majd most fognak a szétköltözés után.)
Persze, ezeket a hiányosságok most, hogy „felszabadultak” a főbérlő által használt helységek orvosolhatók, lehet, hogy a pár millióból megúszható akadálymentesítés (liftet a népnek!) esetén jobb körülmények között intézheti ügyeit a pór falulakó, alkalmasabb feltételek mellett dolgozhat majd a Hivatal. DE az előnyök itt véget is érnek! Néhány képviselő, a naponta betévedt néhány ügyfél, aki ügyes-bajos dolgait már interneten otthon, a karosszékből is elintézheti és a még itt maradt, szemeit behunyó, fogait összeszorító alkalmazott kiszolgálása többet ér, mint a falu egész lakosságát már 30 éve szolgáló Művelődési Ház? A mostani garnitúrának, igen…
Érdemes vigyázó szemünket a Művelődési Ház igazgatói posztjára kiírt pályázat elbírálásán tartanunk! Olyan elvárásokat fogalmaztak meg a kiírásban, melyekkel a jelenlegi igazgató is bőven rendelkezik. Akkor miért is kell új vezető a Művelődési Ház élére? Csak egy lényeges szempont nem szerepel benne, hogy: HELYI szakembert keresnek! Nehogy a kiszemelt már eleve kiessen a „versenyből”? Mindenesetre nagy feladata lesz az új vezetőnek: „hidakat kell építenie a közösségek között”…
Az a kérdés is érdekes lehet, hogy mikor lesz végre önálló épülete a helyi művelődésnek? Ha tett egyáltalán, milyen lépéseket tett eddig az önkormányzat a saját, önálló művelődési intézmény megépítésére. Persze, akiknek csak a szavazat számít, s nem a kultúra, annak jó lesz így ez az újabb ki tudja hány év, évtized újabb társbérlet is… Innen hová fogják kitenni az intézményt, ha a Waldorf benyújtja a számlát a támogatásért és bejelenti vételi szándékát az egész épületre?
(Folytathatnánk…)