Stílszerű idő van! Borzongató! Egy éve ilyenkor még tele voltunk reménnyel, hogy sikerül folytatni. Nem sikerült…
A stafétát át kellett adnunk másnak, a homálynak! Ködös, szürke volt a jövő, a jelen is az lett, ahogy jósoltuk.
Volt, aki sejtette, mi tudtuk, hogy ez lesz! Megtapasztaltuk! Akik eldöntötték sorsunkat (tán öt évre?) itt „újszülöttek” voltak, s egy újszülöttnek minden vicc új. Csakhogy ez nem vicc! A jelenünk, a jövőnk a tét, sőt a múltunk, mert már azt is elvennék!
Stílszerű idő van. Ködös, homályos, nedves, szeles. Jobb lesz hozzá szokni! Jobb lesz?
Az ilyen időjárásban szinte tapinthatóak ezek az érzések! A napsütés csillogása elvakítja az embert. A verőfény okozta káprázatban hajlamosak vagyunk jobbnak, szebbnek látni a dolgokat. Pláne, ha az agyunkban tolják a virtuális térben, hogy minden nagyon szép, minden…
Ilyen hajnalokon, furcsa, de megvilágosodik az ember. Főleg, ha arra vetemedik, hogy útra kel, mint ma reggel hét óra előtt. Halad a jámbor autós az iskola előtti útszűkületben. A busz az egyik, még (!) az iskola előtt lévő megállóban éppen „rakja” le a Pilisborosjenő felől érkező gyerekek első csoportját. A szemközti buszöbölbe telepített és a többi, erre hivatott lámpa sem világít. Itt vak sötét van, pedig a faluban és Ürömben még működik a közvilágítás. A szemből, Üröm felől jövő autósok elvakítják az esőben amúgy sem sokat látó sofőrt. Csak az elővigyázatosságának, rutinjának köszönhető, hogy nem lesz nagyobb baj! Észreveszi a busz hátsó lámpájának fényében a gyerekek sziluettjeit. Fékez, jelez, átengedi a őket. Még azt is sikerül elkerülni, hogy a mögötte levő sietős autós, aki figyelmen kívül hagyta a 30 km-es sebességkorlátozást, ne vágódjon a járművébe. A baj elkerülve! Ma! És holnap?
Most már tényleg tenni kéne valamit Polgármester Úr! Nézzen a tükörbe! Ezt ígérték a gyerekeknek, a szülőknek, a tanároknak? Ugye nem! Ha nem képesek az ilyen egyszerű feladatokat megoldani, mint az Önök által a választás előtt ”ujjgyakorlatnak” minősített zebra kiépítése, akkor, hogyan akarnak egy teljes falut vezetni? Mondjanak le, ha képtelenek a falu jobbításáért tenni! Felhívjuk figyelmét, hogy a kezdetektől Önök felelősek azért, ha (ne adj Isten!) valami baleset történik az iskola előtti feltúrt, kivilágítatlan, fokozottan balesetveszélyes területen! Hogyan fognak elszámolni választóikkal, a szülőkkel?
Eltelt egy év és visszaköszön a múlt – 2002, 2020. Ugyanazok a számok! Ugyanazok a döntési helyzetben lévő háttéremberek. Ugyanaz a szürkeség, a jövőtlenség, az eredménytelenség érzése. Ugyanaz lesz a sorsunk is, mint akkor?