(és annak ára…)
Az az igazság, hogy kár pufogni! Azért kár, mert sok változást nem lehet elérni vele, ha nincs, márpedig mostanában nincs a helyi „kormánynál” olyan, akit érdekelne az elégedetlenek véleménye. Ráadásul elég megterhelő a közéleti tevékenység annak, aki komolyan veszi a demokráciát és abban a hitben leledzik, hogy beleszólhat a dolgokba. Úgyhogy minek a nagy lelkesedés?
Azok a döntési helyzetbe került önjelölt vezetők, akiknek az anyagi haszonszerzésen kívül semmilyen végrehajtható, építő gondolatuk, tervük, céljuk nincs, ráadásul kötődésük, gyökerük sincs az adott településhez, a hatalom birtokában hirtelen feledékenyek lesznek és az általuk ellenzékben másoktól megkövetelt, általuk ellenzékben elvárt és általuk a kampányban hirdetett változásokat, ígéreteket egyszerűen nem teljesítik. Nem csoda, hogy sokaknak elmegy a kedve a köz dolgaiba való beleszólástól, egyáltalán a szavazáson való részvételtől! Valahogy túlélik ezt a pár évet, melyet rájuk mért a sors a 2019-es választáson, aztán jöhet a remény: hátha jobb lesz a folytatás. Talán nem tapsolnak el minden pénzt, hogy megint újra kelljen kezdeni a forrásteremtést valakiknek.
Ezek a „túlélők” lehetnek akár egykori támogatók is, akik rájöttek, hogy még sem lesz hab a tortán. Előbb utóbb észreveszik, hogy nem úgy mennek a dolgok, ahogy azt nekik ígérték. Látják, hogy semmilyen pozitív változás nincs, sőt lassulnak a történések. Mindenhez sokkal több idő kell, mint eddig. Állandóan magyarázkodik a döntéshozó, hogy ezért vagy azért nem sikerült valamit, ami ráadásul az ő balféksége miatt futott vakvágányra, megvalósítani, befejezni. Minden többe kerül, mint előtte, sőt, a mamelukokból is több lesz és az is egyre többe kerül.
Azt, hogy mennyit költ a helyi önkormányzat propagandára talán jobb is nem tudni! Legalább nem fáj annyira, hogy mennyit herdálnak el az eredmény nélküli eredménypropagandára. Azért annyi sejthető, hogy évente egy utat meg lehetne újítani ebből az összegből. És mit tudunk meg a „tájékoztatásra” költött pénzért cserébe? Semmit, amit ne látnánk! Illetve a semmit nem lehet látni mégis a semmi láttatása kerül milliókba évente! Az, hogy megmagyarázzák, hogy mit kéne látnunk…
Persze, akinek térkép e táj az azt látja, amit arra rajzoltak neki…