PÁRBESZÉD HELYETT A TÉNYEK BESZÉLJENEK!
Küller János válasza az „Örökölt ügyek lezárása párbeszéddel” – címmel a Pilisborosjenői Hírmondóban megjelent cikkre:
Fenti cikk indító mondata:
„A bizottsági tagok idejének 90 százalékát még mindig olyan ügyek teszik ki, melyek sürgős beavatkozást igényelnek. Nem kivételek ez alól a cikkben általuk röviden összefoglalt projektek sem.”
KÜLLER JÁNOS: Jó lenne végre felnőniük a feladathoz, és nem kéne a hozzá nem értésüket folyamatosan a múltra mutogatva palástolni! A felelőtlen döntésekért, az elmúlt ciklusban jól előkészített projektek leállításáért, a variálgatásáért kizárólag a mostani testület a felelős!
Ahogy Bojár Iván az előző ciklusban a településfejlesztési koncepció előkészítése során elmondta: „Egy jól működő település fejlődése organikus egymásra épülő folyamatok halmaza, és nem választási ciklusok önmegvalósító ötletelése.”
Az önkormányzati gondolkodás alapvetően a folyamatosságról szól! Egy önkormányzat térben és időben is távlatokban kell gondolkozzon; mindig a helyi adottságok, sajátosságok és érdekek figyelembevételével kell döntsön.
Sajnos a maiak másfél év után sem értették meg az önkormányzatiság lényegét, továbbra is zavaros elvek, ad-hoc civil ötletek alapján akarják a falut irányítani.
A választásokat követően folyamatosan “a szekrényekből kibukott csontvázak”-ról meséltek! Érdekes módon a mai napig semmi konkrétum nem látott napvilágot. Nem találtak bizonyítékot semmilyen összefonódásra, korrupcióra, a mai napig tartó hazug, alaptalan mocskolódásért mégsem jutott eddig eszükbe elnézést kérni, sőt önfényező módon megpróbálják elhitetni a lakossággal a rátermettségüket, és csalhatatlanságukat. A kicsit hozzáértők számára már világosan látható, hogy ez az út hova vezet. A többiek majd a saját bőrükön fogják megtapasztalni áldásos tevékenységük eredményét!
A választásokat követően a civil dilettantizmus rányomta bélyegét az Önkormányzat döntéseire.
A Budai Tégla 500 milliós adó elengedése, az átkötő út megfúrása, a szennyvízelvezetés újragondolása hatalmas veszteséget okoztak.
A gyakorlati feladatokban való járatlanságuk azt eredményezték, hogy az iskolai buszmegállót a zebrával másfél év alatt nem sikerült befejezni, a Tücsök utca még ki tudja meddig lesz lezárva, de a közterületek állapota is sokat romlott.
A lelkes civil kezdeményezések, a korábbi nagy tervek is sorra csődöt mondanak: az egynyári közösségi kerteket ellepi a gaz, a patakparton csonkolt fák, a játszótér felújításra vár, lekerült a napirendről a Szedmák ház hasznosítása, a falugondnokság korábban tervezett helyére semmit meg nem oldó turista parkolót alakítottak ki stb.
Legújabban a jegyző arról adott hírt – miután kicsit szapulta az előző ciklus hivatali tevékenységét és felmagasztalta saját szakmaiságát – hogy a falu vagyonát a folyamatban lévő beruházásokkal egy milliárd forinttal fogják növelni.
A tény azonban az, hogy az MLSZ focipályára, az iskola tornatermére és a bölcsődére is a pályázatokat az előző ciklusban elkészítettük, majd az utóbbi kettőt beadtuk és el is nyertük. A választásokat követően azt mondtam, hogy annak is örülnék, ha képesek lennének az előkészített fejlesztéseket lebonyolítani. A tornaterem esetében – mivel arra semmi ráhatásuk nem volt – nem sikerült semmit elrontani.
A bölcsőde esetében már elég kétséges a kimenetel. Felelőtlenül és teljesen feleslegesen először a helyét kérdőjelezték meg, majd átterveztették és fedezet nélkül megkétszerezték a kiadásokat. Ezt tetézte visszamondták az eredeti pályázatot kockáztatva, hogy egyáltalán ne legyen bölcsődénk.
Képzelem mit kaptam volna, ha ezeket mi csináltuk volna az előző ciklusban.
A VÁRVÖLGY TÉMÁJÁHOZ
„A várvölgyi kárpótlások témája is neuralgikus…” – állapítják meg a cikkben.
*
Dömötörfy Zsolt: „A Várvölgy beépítése kapcsán szerveződött hajdan a civil ellenállásunk, mert egy HÉSZ módosítással az akkori testület 6000 nm²-es parcellákat akart kialakítani beépíthető házhelyekkel. Egy korábbi HÉSZ-ben pedig már ezelőtt is beépítési jogot adtak számos, a Várvölgy felé eső területnek.”
KÜLLER JÁNOS: Már az első 2002-ben elfogadott HÉSZ-ben Üdülő övezetnek lett kijelölve a mai levendulással szembeni terület.
Ezt követően Paksi Imre testülete adott birtokközpont építési lehetőséget a völgyben 10 Ha mezőgazdasági területre.
Ellentétben a hamis állításokkal az előző ciklusban semmilyen építési jogot nem keletkeztettünk, sőt erre a területre előbb változtatási tilalmat rendeltünk el, majd visszavontuk az építési jogokat.
*
DZS: „Tudni kell, hogy az önkormányzat belterületbe vonás esetén, illetve építési jogokért cserébe, telkeket vagy más vagyoni értékű jogokat kell, hogy kapjon.”
KÜLLER JÁNOS: Ismét egy hamis állítás! Nemcsak, hogy nem írja elő jogszabály, hanem kifejezetten tiltja, hogy a Képviselő-testület a belterületbe vonásról anyagi ellenszolgáltatás fejében, ellentételezéseként hozzon döntést.
Az egy teljesen más kérdés, hogy a területfejlesztés megvalósítására és az ezzel megnövekedő önkormányzati feladatok ellátása érdekében a felek Településrendezési Szerződést köthetnek a terhek és feladatok megosztására.
Ez korábban a belterületbe vont területek tulajdonosaival elvszerűen az ún. 10 %- os szabály alapján történt. A szerződésekben az Önkormányzat megnövekedő ellátási és fenntartási kötelezettségeire
(óvoda, bölcsőde, utak rendben tartása, orvosi ellátás, polgármesteri hivatal stb.) a tulajdonosok 10 % összközműves telket biztosítottak.
*
DZS: „Miközben a fentiek szerint módosítani akarták a Helyi Építési Szabályzatot (HÉSZ), még zajlott a hierarchiában magasabb szinten lévő településfejlesztési koncepció megalkotása, ami pedig meg kellett volna, hogy előzze a HÉSZ átalakítását.
KÜLLER JÁNOS: Település fejlesztési koncepciója már 2000-ben volt a településnek, csak bizonyos jogszabályi keretek változása miatt volt szükséges annak az aktualizálása! A HÉSZ pedig az elmúlt 20 év során kb. 15-ször lett módosítva!
*
DZS: „Azt követeltük, hogy állítsák le a HÉSZ alakítási folyamatot, és ebből a tiltakozásból született meg a 2097 Csoport Egyesület.”
KÜLLER JÁNOS: Először is a HÉSZ módosítást korában indította el az Önkormányzat, mint az új koncepciót, de valótlanság az is, hogy KT bármikor tárgyalt volna, vagy tervezte volna a völgy beépítését.
A 2097 Csoport Egyesület már akkor – a választásokra készülve – minden lehetséges módon megpróbálta a napi munkát akadályozni, személyemet ellehetetleníteni és minden eszközzel szítani az elégedetlenséget!
Kommunikációs stratégiájuk két alappillére volt, a hazugság a Várvölgy beépítésének szándékáról, valamint, hogy ezen keresztül Sáhó Tibort helyi Mészáros Lőrincnek, az önkormányzati döntések kedvezményezettjeként állítsák be és ezzel személyemet besározzák.
Hiába került napvilágra, hogy a “mutyi” és az összefonódás személyemmel egy előre megtervezett, jól kifundált választási stratégia része, a hangosabbaknak hittek a választók.
A választáson ugyan sikerrel jártak, de most – hogy a felelősség és a feladatok súlya gyenge vállukat nyomja – egyre egyértelműbb, hogy nem nagyon tudnak mit kezdeni vele. Káros és rossz döntések sorozatát hozzák, aminek következtében egyre nehezebb helyzetbe lavírozzák a települést.
*
DZS: „Az ellenállásunk hatására – bár nem ezt kértük – az ottani területeken először építési moratóriumot hirdettek, majd lenullázták az építési jogokat, figyelmen kívül hagyva a várhatóan felmerülő kártérítési igényeket.”
KÜLLER JÁNOS: Ismét egy a valós tényekkel szögesen ellentétes koholmány!
Tény, hogy 20 év alatt az ÜÜ övezet beépítésére a tulajdonosok részéről semmilyen kezdeményezés nem érkezett az Önkormányzat felé, a hatályos jogszabályok szerint ebben az esetben kártérítési igényt a HÉSZ hatálybalépését követően 7 évvel nem lehet érvényesíteni.
Az sem igaz, hogy a mezőgazdasági birtokközpont vonatkozásában az esetleges kártalanítási igényt figyelmen kívül hagyta volna az akkori Önkormányzat. Ezzel ellentétben többször elmondtam, hogy a mezőgazdasági major vonatkozásában ez várható lesz.
Pont a 2097 Egyesület prominensei és hangadói voltak, akik nem vették ezt figyelembe és folyamatosan követelték, hogy a Várvölgy ne legyen beépíthető.
*
DZS: „Amikor átvettük az önkormányzatot, már folyamatban volt Soltész János tulajdonos pere, melyben decemberre a másodfokon is megítéltek 17 millió forint értékű kártérítést az elvont építési jogokért cserébe, és melyet már ki is kellett fizettünk decemberben. Mivel kötelességünk minden jogi lehetőséggel élni, ezért jogorvoslatra terjesztettük fel az ítéletet a legmagasabb fokra, a Kúriához.”
KÜLLER JÁNOS: Soltész János a HÉSZ-ben mezőgazdasági majornak kijelölt 5 Ha-os terület tulajdonosaként nyújtotta be kártalanítási igényét. Lehetősége lett volna az új testületnek megegyezni a tulajdonossal és egy újabb HÉSZ módosítással visszaadni az építési jogot! Ezt ahogy korábban, úgy most sem akarták! Ehelyett kifizettek 17 milliót.
Két kérdés azért még így is maradt. Az egyik, ha már fizettek miért fordultak a Kúriához, a másik hogy, hogy van képük még ebben az esetben is visszafelé mutogatni?
Azt írják, hogy nem ilyen lovat akartak, de akkor végül ténylegesen mit is akarnak?
*
DZS: „Ezzel párhuzamosan napirenden van az is, hogy reális áron megvásároljuk a területet, hosszú távon biztosítva a terület beépítetlenségét. Így beépítetlenül ugyanis a Várvölgy kitűnő filmforgatási helyszín, ami pár éves távlatban a kifizetett kártérítés megtérülését vetíti előre.”
KÜLLER JÁNOS: Teljesen felesleges azért megvenni a területet, hogy az ne kerüljön beépítésre.
Először is a beépítés lehetőségét az előző ciklusban megszüntettük.
Másodszor, mi ez a kamu a filmforgatásról, talán az egész völgyet fel akarják vásárolni? Miből?
Egyébként nemhogy ezen a területen, de még a közelében sem forgattak filmet 1968 óta,
Ez megint csak egy nagy blöff!
*
DZS: „Egy másik tulajdonos, Szalai Péter 80 milliós kártérítési igénye esetén – bírósági döntés híján – még több mozgásterünk volt, és úgy döntöttünk, hogy – peren kívüli egyezség keretében – inkább megvesszük a területet 35 millió forintért, amivel egyrészt megmenekülünk egy 80 milliós forintos kártérítéstől, másrészt másfél hektár területtel lesz gazdagabb a falu.”
KÜLLER JÁNOS: Mint Tudjuk Szalai Péter egy ingatlan forgalmazó, bennfentes információkkal olcsón vesz, és drágán ad. Nincs is ezzel nagy probléma, ha nem a közösség kasszáját akarná most megkurtítani.
Úgy látszik, hogy a választások előtt, alatt végzett tevékenységét most így akarják honorálni. Bemondott 80 milliót, majd megegyeztek 35 millióban! Másfél hektár szántó 5-ös terület valós értéke 7 millió forint, aminek ötszörösét akarják most mondva csinált okokkal kisíbolni az Önkormányzat kasszájából.
Arról nem is beszélve, hogy Szalai úrnak esélye sem lenne a pernyerésre, de így az Önkormányzat azt is kockáztatja, hogy a 8 Ha-os terület többi tulajdonosa is be fogja nyújtani kártalanítási igényét. Kérdem én a többi tulajdonossal szemben is hasonlóan fognak eljárni, mert az nagyon sokba fog kerülni az adófizetőknek.
De érdekesek a számok és az egyéb összefüggések is.
Soltész Jánosnak a lefolytatott kártalanítási eljárás alapján 5 Ha-ra 17 milliót fizettek ki, sőt állításuk szerint a Kúriához fordultak jogorvoslatért.
Ezekután Szalainak önként, dalolva kifizetnek 35 milliót 1,5 Ha-ra???
*
DZS: „Az érintett föld az, ahol tavaly a House Piknik volt, és idén várhatóan ott szervezzük meg a Szelavi fesztivált. A terület hosszútávú felhasználási lehetőségeit pedig a faluval közösen fogjuk kitalálni az idén meginduló településfejlesztési koncepció készítése során.
KÜLLER JÁNOS: Úgy, ahogy eddig intézték a dolgokat, nyilvánosság kizárásával teljes titoktartás mellett?
*
DZS: A beépítés veszélye így elhárult, és a környező földeken nem is áll fenn, mert a földvédelmi törvény szerint a falu átlagnál jobb termőföldek nem vonhatóak ki művelés alól, és az általunk megvásárolt területen kívül a többi mind ilyen. Ezen a településrészen további egy kártérítési igény merült még fel, ennek megoldásán dolgozunk.”
KÜLLER JÁNOS: A földvédelmi törvénynek semmi köze egy területre vonatkozó építési jogokhoz, ez megint egy hamis és félrevezető hivatkozás! Ezen túlmenően – ha ez igaz is lenne – van további 3 Ha. átlag alatti szántó 6-os besorolású terület, ami után még kétszer 35 milliót ki kell majd fizetni.
Az építési jogokat a HÉSZ keletkezteti és ennek a vagyon értékű jognak a megvonása miatt kell kártalanítást fizetni. Az, hogy a művelési ágból egyáltalán ki kell-e vonni a területet és azt a földvédelmi hatóság mikor és milyen feltételekkel engedi, a kártalanítás szempontjából nem releváns.
Ami falunkban a választások óta folyik, az vagyon garázdálkodás, és nem vagyon gazdálkodás!
Egyre többen kételkednek, hogy a 2097 Egyesület Önkormányzata beváltja az ígéretei alapján hozzá fűződő reményeket.
Küller János